BAD BOY BOOGIEZ : S/T (2009)

(Hard Rock-Post Garázs-R&R)

Kibaszottul kár,hogy nem Szombaton találtam rá erre az albumra!Igazi,házibuliba való,modern rock&roll muzsika,ugrabugráltatós ritmusokkal,nagyon eltalált,fogós gitármelódiákkal,életingenlő groovokkal és fiatalsággal.Nekem az intenzívebb számokról a QOTSA és a nemrég debütált Them Crooked Vultures ugrott be,de a '90-es évek populárisabb punk zenéi ugyanúgy eszembe jutottak róla,mint az AC/DC korai lemezei;visszafogottabb tempójú,szomorkásabb dalaik pedig gyakran idézik az újabbkori Social Distortont.Szóval,ha bejön a felsorolt együttesek hangzása,vagy szeretnéd magad megajándékozni egy élénk hangulatú délutánnal,akkor ez a lemez pont neked való.

Bővebb infóért látogass el a hamburgi csapat ötletes weboldalára,vagy myspace-ére,2009-es debütáló lemezük letöltéséhez,pedig katt ide,vagy a szokásos helyre!



Tracklist:
1. Moon Shayn 3:36
2. Big Dark Sounds 2:34
3. Dancing Monkey 5:05
4. Black Golden Plastictown 3:11
5. White Dove 3:03
6. Love Guide 4:10
7. Cool (As You Go) 4:31
8. Motorbike 2:30
9. Aint That Good News 3:28
10. Be Hot 3:15
11. Le Mans 0:45
12. No Matter 3:06

EL DIABLO : S/T (2000)

(Instrumentális-Pszichedelikus Desert Rock)

Sokszor tapasztalhattunk már olyat,hogy egy csapat egymást követően kiadott lemezei között nagyobb mértékű eltérés is lehet,de a mexikói El Diablo esetében ez hatványozottan igaz.A csapat 2001-es lemeze,amit előzőleg ajánlottam nektek ugyanis igazi tökös Stoner Rock zenét tartalmazott(C.O.C.,Kyuss...stb. stílusban) és szerintem rohadtul meg fog lepődni az,aki a 2001-es lemez hangzására számítva szedi le a banda első albumát.Ha valaki azt mondaná,hogy ezt egy másik együttes játsza,gondolkodás nélkül elhinném neki.

Kezdjük azzal,hogy nincs ének,de ez ugye nem is szokott probléma lenni abban az esetben,ha maga a zene változatosan van tálalva.Ez a lemez pedig nemhogy bőven kielégíti ezirányú igényeinket,hanem egy rendkívül összetett,fasza hangulatú kis kiruccanásra invitálja a hallgatót.Utazgatós,ötletes zenei témázgatások,amelyek a régi Prog,illetve Psychedelic Rock előadók dallamvilága mellett azért okosan ügyel a Desert Rock kötelező jelenlétére is.Szóval a szintitémák,a váltások jellege és néhol a basszusriffek terén pl. Pink Floyd,ELP,vagy Jethro Tull juthat eszünkbe,különösen a "Purusha" című szám hallgatása közben;viszont a teljes lemez jellegzetes atmoszférája,fuzzolásai és blúzos szólói révén távoli tájak sivatagos világát körvonalazhatjuk lelki szemeink elé.Nagy általánosságban véve a higgadtság és az ábrándozós hangulat jellemző az albumra,de ezalól azért vannak kivételek.Ilyen pl. a retro-prog-blúzos "Captain Obeatleration",vagy az "Equus",ami intenzívebb,hangulatfokozásos jellegével lóg ki a sorból,a leginkább meglepő pedig az utolsó,"Samelbehason".Ez a szerzemény azért már jócskán kiérdemli az experimentális(kisérletezős),vagy az elborultan művészi jelzőt.Tipikus szitárhangokkal és ópiumos,elszállós női hangokkal kezd,majd,az egész átalakul egy beteg fuvolatémákkal színesített,improvizatív,Zappát idéző,diszharmónikus utazásba.Egy összetett albumhoz illő tökéletes lezárás.

Lehet,hogy egy kicsit túlajnároztam a lemezt,de szerintem megérdemli az elfogultságot,mert eléggé egyéni dolgokat hallhatunk rajta.Na azét ne számítsatok pörgésre,vagy ilyesmire,mert akár a macskásan is szép az élet keretei közé sorolható zenéről van szó,de rohadtul kellemes egy muzsika,az biztos.Érezni lehet a srácok játékán a zenei függetlenséget,a zenélés szeretetét és a játékoskedvet.Hangzásukat nem sok csapatéhoz lehetne hasonlítani,de ha nagyon muszáj lenne,akkor leginkább a Monkey3 jutna eszembe róla.Ja?Bajénak szerintem kötelező,a többieknek pedig erősen ajánlott!



Tracklist:
1.Huautla     
2.Womoon
3.A Mind Bender (Liquid Skies II)     
4.Equus
5.Purusha     
6.Rumanian Blues
7.Captain Obeatleration     
8.Samelbaheson
 

LE GRANDE RESTAURANTE

Na,én meg itten kívánok béeszt ezzel a barom videjóval,hogy ne a Stonerblogot csúfítsam vele.Remélem begyön majd az arcodnak ez a felvétel,ami sajnos magyar nyelven nincs fent sehol,de szerintem ez így is kurvajó.

MANGOO : S/T (EP)

(Stoner Rock)

Szasztok! Ha ti sem bírjátok már kivárni a Mangooloidok következő nagylemezét,akkor hallgassátok addig a 4 számos debüt EP-jük dalait!Igazi bólogatós,messzeségbe üvöltős,nyomulós rockot játszanak itt is.A  Neolithic számaihoz képest egy kicsit ugyan szomorkodósabbak,de mivel már megint ilyen ködös,geci idő van kint,ez a hangulat valamelyest még passzol is hozzá.


Tracklist:
1.D.A.T.Z.U.N.     
2.Too Hot To Loose    
3.Stanley Paul    
4.Light Fires With Matches

EL DIABLO : PARADISE MESCALINE (2001)

(Stoner Rock)

Ennek a mexikói bandának a lemeze valójában akkor is kikerült volna ide,ha nem tették volna ingyenesen elérhetővé lemezüket,mert számomra az olyan zenék egyike,ami már az első hangjaitól kezdve megfog.Igazi,tökös,zsigerből játszott,direkthangzású,nagybetűs Stoner Rock.Olyan fasza feelingje van,hogy észrevétlenül tekered tőle feljebb a hangerőt és önkéntelenül nyúlsz a sörnyitó után,miközben bólogatsz,mint egy hülyegyerek.

Vannak itt feltűnő hatások a Kyuss-tól,a C.O.C.-tól,a Monster Magnet-től is bőven és mivel 2000-ben adták ki első lemezüket,az akkortájt színrelépő Nebulával,valamint a The Atomic Bitchwax-al is lehet párhuzamot  vonni.Az énekstílus egyszerre emlékeztet a Rollerball-os Mattre és a Bitchwax vokalista Chris Kosnik-ra,szóval nem lehet rá panasz,ugyanúgy,ahogy a fájl minőségére sem,amihez a borító mögött megtaláljátok a linket,mivel a béna Myspace-ükről a regisztrálás és átláthatatlanság miatt körülményes lenne megoldani a letöltést.Ha pedig valaki esetleg igényelné az első lemezüket,akkor szívesen adok hozzá linket a poszt kommentjénél.


Tracklist:
01. See Men Fall
02. Mirror Love
03. Mastertrip
04. Liquid Skies
05. Lovetrust
06. Bad Rash
07. Hollow
08. Star
09. Killove

JOHN SCOFIELD : PIETY STREET (2009)

(Blues-Rhythm'n'Blues-Gospel-Bár Jazz)

A John Scofield név a tájékozottabb zenerajongók számára biztos ismerősen cseng,a többieknek(akik karateütésben fognak részesülni)pedig elég róla annyi,hogy a fúziós Jazz világában a legfontosabb gitárosok közé sorolják és többek között olyan nagy nevekkel játszott már közösen,mint pl. Miles Davis,Pat Metheny,Bill Frisell,vagy Herbie Hancock.Személy szerint a John Medeski-Billy Martin-Chris Wood hármassal közösen készített,funkos,kisérletezős Out Louder című lemezen hallottam elöször a játékát és azóta is rögtön kattintok a download feliratra,ha bármilyen vele készült lemezbe botlok.

Scofield állítólag komoly vizsgálódást folytatott mostanában és behatóbban tanulmányozta a Blues legrégebbi gyökereinek elemeit,majd kibővítette a stílust,eddig még sehol sem hallott akkordokkal,amelyeket legújabb,Piety Street című lemezének tételeibe szövögetett bele.Ettől persze nem kell rögtön a falhoz rohanni,mert ebből az olyan átlagemberek,mint pl. én,nem sokat veszünk észre,számunkra tehát pusztán egy kellemes kis blúzos album lett.A multi zenészekből válogatott csapat a tradicionális Blues,a Rhythm'n'Blues,a Jazz és a Gospel stílusok válogatott összetevőiből szerkeszt magas színvonalú,jammes bárhangulatot,amit könnyed,laza jellege miatt a másnapos buksid is könnyű szerrel befogad majd.Egy éjszakai bár pultjánál,bódult eufóriában ülve ugyanolyan élvezetet nyújthat,mint a rá következő nap reggelén egy függönnyel sötétített,nyugodt kuckóban pihenve.



Tagok:
John Scofield (guitar)
George Porter (bass)
Ricky Fataar (drums)
Jon Cleary (keyboard,vocal)


Tracklist:
01. That’s Enough
02. Sometimes I Feel Like A Motherless Child
03. It’s A Big Army
04. His Eye Is On The Sparrow
05. Something’s Got A Hold On Me
06. The Old Ship Of Zion
07. Ninety Nine And A Half
08. Just A Little While To Stay Here
09. Never Turn Back
10. Walk With Me
11. But I Like The Message
12. The Angel Of Death
13. I’ll Fly Away

GODSPEED : RIDE (1994)

A '94-ben alakult kultikus banda első és egyben utolsó lemezét nem csak azért illik ismerni, mert rengeteg mai Stonerbanda tartja számon fontos hatásaként, hanem a The Atomic Bitchwax-os Chris Kosnik tagsága miatt is, aki ebben az együttesben kezdte pályafutását és valami eszméletlenül szétbaszós, húzós témákat játszik. A Stoner  Rock műfajához valamiféleképpen tehát köthető ez a '94-es keltezésű lemez, aminek számai közül talán a "Christ" c. számra lehet leginkább ráhúzni a jelzőt. A szemétláda hangulatú, groovos, nyers zenéhez tökéletesen illik az énekes, David Blanche ocsmánykodó énekstílusa, ami fasza elborultságot is kölcsönöz a zenészek kicsavart, zúzós játékának. Szóval ha valami igazi mocsokmetált akarsz hallani a '90-es évek elejéről, vagy tetszett a blogon régebben szereplő, hasonlóan elvetemült Orange Goblin lemez, akkor már szedheted is a Ride-ot. A hangerőt meg természetesen illik rendesen feltekerni hozzá, mert megérdemli. És te is.

Get Ride, Get Stoned!  



Tagok:
David Blanche - Vocals
Tommy Southard - Guitar (Solace,Slap Rocket,Social Decay)
Rob Hultz - Bass (Solace,Lethal Aggression)
Chris Kosnik - Bass (The Atomic Bitchwax)
Tim Schoenleber - Drums


Tracklist:
01. Ride - (4:01)
02. Not Enough - (3:08)
03. Hate - ( 3:27)
04. Abstract Life - (3:23)
05. Stubborn Ass - (2:40)
06. Downtown - (3:30)
07. Born & Raised - (4:04)
08. Houston St. - (5:11)
09. Mind Blaster - (4:34)
10. Christ - (5:11)
11. My Brother - (16:08)

NAAM : S/T (2009)

(Psychedelic-Doom-Space Rock)

A Naam egy New York állambeli,háromtagú rockformáció és a következőket kapjuk tőlük bemutatkozó lemezükön:elszállós,elvont dallamokat,visszhangos énektémát,a műfajtól megszokott hipnotikus,hippisztatikus szinti megoldásokat,70-es éveket idéző légkörrel,Sabbathos basszussal és merengős,hideget árasztó átvezetőkkel,ami nem túl meglepő olyan számcímek alapján,mint "Icy Row","Frosted Tread","Windy Gates",vagy "Black Ice".Az óvatlanabb hallgatókat könnyen kiakaszthatja ez a hangulat,de a sötétebb zenék kedvelőinek biztos nem fog csalódást okozni és amúgy is egy kurvajó zene.

Ha tetszett a nemrég megjelent St Erik album,akkor ezt is érdemes leszedned.

Tracklist:
01. Kingdom
02. Stone Ton
03. Skyling Slip
04. Fever If Fire
05. Tidal Barrens
06. Icy Row
07. Westered Wash
08. Frosted Tread
09. Windy Gates
10. Black Ice

GOV'T MULE : LIVE IN TOWER THEATRE 2009.10.31.

(Blues Rock lazulás)

Mivel nemrég jött ki legújabb,By A Tread című lemezük,úgy gondolom eléggé aktuális a banda philadelphiai fellépésének hanganyagát tartalmazó, 3 cd-s koncertlemez.A Halloween alkalmából adott koncert repertoárját úgy állították össze,hogy egy nagyon fasza hangulatú,lazulós,szúlos-blúzos ünnepélyes fesztiválon érezhessük magunkat,arról már nem  is beszélve,hogy megajándékoznak minket jónéhány ötletes feldolgozással is.

Kurvajó,megunhatatlan,önfeledt,laza,feelinges kis koncert,amitől a műfaj kedvelőinek az az érzése támadhat,hogy de fasza lehetett ezt az egészet élőben átélni.Természetesen sörrel a kézben,spicces állapotban.A háromrészes lemez anyaga pedig értelemszerűen a három borító mögött található,92,82 és 150 megás minőségben.Szerintem bűn lenne kihagyni!

PENTAGRAM : DISZKOGRÁFIA

Pentagram(Relentless) (1985)

01. Death Row
02. All Your Sins
03. Sign Of The Wolf (Pentagram)
04. The Ghoul
05. Relentless
06. Run My Course
07. Sinister
08. The Deist
09. You're Lost I'm Free
10. Dying World
11. 20 Buck Spin

Day of Reckoning (1987)

1. Day of Reckoning
2. Evil Seed
3. Broken Vows
4. When the Screams Come
5. Burning Saviour
6. Madman
7. Wartime

Be Forewarned (1994)

01 Live Free and Burn
02 Too Late
03 Ask No More
04 The World Will Love Again
05 Vampyre Love
06 Life Blood
07 Wolf's Blood
08 Frustration
09 Bride of Evil
10 Nightmare Gown
11 Petrified
12 A Timeless Heart
13 Be Forewarned

Review Your Choices (1999)

01. Burning Rays
02. Change of Heart
03. Living in a Ram's Head
04. Gorgon's Slave
05. Review Your Choices
06. The Diver
07. The Bees
08. I Am Vengeance
09. Forever My Queen
10. Mow You Down
11. Downhill Slope
12. Megalania
13. Gilla?

Sub-Basement (2001)

01. Bloodlust
02. Buzzsaw
03. Drive Me to the Grave
04. Sub-Intro
05. Sub-Basement
06. Go in Circles (Reachin' for an End)
07. Mad Dog 
08. After the Last
09. Tidal Wave 
10. Out of Luck
11. Target

Show 'Em How (2004)

01. Wheel of Fortune
02. Elektra Glide
03. Starlady
04. Catwalk
05. Prayer for an Exit Before the Dead End
06. Goddess 
07. City Romance
08. If the Winds Would Change 
09. Show 'em How
10. Last Days Here

A Trouble kapcsán eszembe jutott, a kultbandának számító, virginiai Pentagram, amely Október elején a Trouble kiséretében nálunk is járt. 1971-ben alakultak és 1985-ig folyamatosan koncerteztek, amikor végre kiadták első nagylemezüket, azóta pedig megjelentettek még ötöt és nemsokára várható még egy, amely várhatóan a Last Rites címet fogja viselni. Amit tudni érdemes róluk, hogy a Place of Skulls, Internal Void, Spirit Caravan, Unorthodox nevű legendás Doom bandák haveri ismeretségéhez tartoznak, mivel azért tt is az működik, mint a Stoner Rock berkein belül (ahogy Rico a Stonerblogon azt már mondta) : mindegyki mindenkivel. Zenéjükről annyit, hogy a stílustól megszokott vánszorgós Doom témákon kívül találhatunk Blues-os és a 70-es évek Heavy Metal-jához hasonló megközelítésű megoldásokat is lemezeiken, ami miatt általában minden albumukról elmondható, hogy változatos, élvezetes. Ami pedig leginkább szerethető a bandában, az pedig az, hogy minden albumukon más hangzást találunk. Míg egyes lemezeiken a blúzosabb, lazább oldalát mutatja a banda, addig máshol a lesújtóbb, vagy éppen a groovosabb felüket ismerhetjük meg. Nekem személy szerint az újabbkori lemezeik tetszenek leginkább, azokról pedig konkrétan az ütemesebb "Burning Rays, a rohadtjó basszussal húzó "Forever My Queen, a retrós "Wheel Of Fortune" és a laza, stoneres "Mad Dog" című trekkek a kedvenceim. Ettől függetlenül bármelyik albumát is szedd le a bandának, mindegyiken fogsz fasza zenét találni magadnak és amúgy sem árt megismerni mindenkinek egy illyen alapnak számító együttest. Bobby Liebling ugyan nem tartozik a legjobb énekesek közé, sőt néhol szinte disszonáns kapcsolata van a zenével,d e mindenképpen egy szerethető, egyéni hang és legtöbbször rendkívül jó hangulatot tud alkotni klasszikus hangvételű stílusával.

Kislemezből, válogatásból  és kezdeti szárnypróbálgatásból van nekik kb. 12 album, amit bocs de nem volt energiám kipakolni, de ha esetleg valaki igényt tartana valamelyikre, akkor az ajánló kommentjénél szívesen linkelem.

A Pentagram egy hagyományos, egyszerű zenét játszó, ugyanakkor kötelező jellegű alapcsapat, úgyhogy má'r szedheted is lefelé a lemezeit, ha jót akarsz magadnak. Hajrá!