TROUBLE : LIVE IN LOS ANGELES (2008)

(Kultikus chicago-i Doom Metal istenség)

Hát ezt rohadtul muszáj volt kiraknom.Olyan kibaszottjó hangulata van az egésznek és annyira állat,szétszívott hangja van rajta Kory Clarke-nak,hogy mérföldekkel jobb hallgatni,mint szegény Eric Wagnert,aki nemhogy a hangokkal nem bírt megbírkozni néhány koncerten,de sokszor a szöveget is elfelejtette.Akármennyire is alkotott feelinges dallamokat,mégiscsak a banda hátráltatója volt.Ettől függetlenül én is meg voltam ijedve,mikor anno bejelentették,hogy megválnak az általam is megszokott hangtól,de így utólag már nem bánom.Tudom,hogy sokan megköveznének amiért lefikáztam Wagner hozzáállását,főleg,hogy legutóbbi,Simple Mind Condition albumukon kurvanagy érzéssel énekel és rohadtul feelinges a hangja.Azzal is tisztában vagyok,hogy rengetegen nehezen tudják megszokni Clarke-ot,de ezen a koncerten,hallhatóan úgy illeszkedik a hangja a zenébe és olyan állat módon üvölti a régi,klasszikus számokat,mintha mindig is ő lett volna a Trouble vokalistája.Clarke hangján is hallatszik,hogy elfogyasztott már életében jó néhány okosságot,de ennek ellenére itt sem fél kiereszteni szétgyötört hangját,ami leginkább egy veszett kutyára emlékeztet.Lehet,hogy a Warrior Soul miatt vagyok ilyen elfogult,de szerintem nemcsak,hogy egy igazi hippi figura,de született rock énekes is.Nem sok tiszta ének jön ki a torkán,de talán pont ez az eltorzult hang ad igazán elvetemült,bestiális feelinget ennek a fellépésnek.A hangosításról,keverésről meg annyit,hogy kurvajó : minden hangszer erőteljesen,dinamikusan szól és hálistennek az együttes egyik legfontosabb védjegye(a Trouble súly),a basszus is tisztességesen dörren és harap,A bandát még nem igazán ismerők számára itt világossá válhat,hogy a Franklin/Wartell féle zseniális gitárduó összjátéka mellett,ezeknek a rendkívül fogós,súlyos riffeknek is köszönheti a doom-legenda cimkét a Trouble.Őszintén megvallva,ilyen erős hangulatú Metal koncertet már régen hallottam.Végig a '90-es évek koncertjeinek légkörét idézi,amellett,hogy hangtechnikailag kurvajó.

Eddig is az idei év legjobban várt lemeze volt számomra az új Trouble,de ennek a koncertalbumnak a meghallgatása után az a véleményem,hogy Kory Clarke-al a mikrofon elött nem fognak hibázni.Most talán egy fokkal  jobban várom,hogy megjelenjen már az a kib. lemez.


Tracklist:
01.Intro
02.RIP
03.The Sleeper
04.Touch the Sky
05.Plastic Green Head
06.The Eye
07.Simple Mind Condition
08.Mr. White
09.Endtime
10.Troublemaker
11.End of My Daze