An Emerald City : The Fourth
Az új-zélandi Smaragdváros csapata azt a fajta instrumentális zenét műveli, amire már nagyon régen vágytam, illetve nem csak én, hanem meglátásom szerint az idelátogató space rock rajongók nagy része is. Én ettől a stílustól mindig a szokatlan megoldásokat, az egyedi billentyűs hangszíneket és a hangulatos gitárharmóniákat várom.
A "B31" címet viselő első szám már bőven kielégíti a fent leírt igényeket. Különleges tájakra utaztató, éjszakai hangulatú gyönyör. Nagyon egyéni, nagyon álomszerű és nagyon szép bevezetés. Már itt éreztem, hogy ez a lemez nem lesz egy szokványos dolog. A "Seizuretron"-nál aztán kissé fokozódik a hangulat. Mintha Jean Michel Jarre a desert rock világában kamatoztatná kozmikus álmaiból fakadó művészi indíttatásait. Ilyen zenét se nagyon hallottam még. A harmadik, "Circa Scaria" perzsa dallamokat alkotó szitár/gitár kábulatának űr-karavánja is rendkívül delejes állapotba hívogatja hallgatóját, de a következő, "The Fourth" még az előzőeknél is furcsább atmoszférájú. Itt már egy másik dimenzióban járunk, szédelegve és csodálkozva. Rég elfeledett zenei harmóniák vesznek körül, amelyek a 70-es évek pszichedeliájába kalauzolnak bennünket. A Jarre-t idéző, neo-progos billentyű szólamok és a mai hangzással megszólaló dobtémák egy furcsa, feltáratlan vidékre vezetnek bennünket. Aztán jön a "Key To kingdom". Nehéz leírni. Elvont. Nagyon elvont, nagyon furcsa és nagyon másvilági. Főszereplői a világűr kisérteteinek pityókás szintetizátorai és a kisgyermekkori hangulatokat felszínre hozó gitárdallamok.
A hatodik, "Ulica bolslaw"-ban is fontos szerepet játszik az álomszerű vidékekre szállító, régies szinti. Rövidnek tűnő, de annál kellemesebb utazás. A következő, "The eight" című szám chill out jellegű, világzenei elemekkel tarkított dallamait pedig még hegedű és légies fuvola is színesíti. Nagyon szép, nagyon pszichedelikus és nagyon különleges zene.
A lemez "Casual Encounters" címre hallagató záró darabjától pedig megkapjuk, amire már nagyon vártunk. Lassabb, lépcsőzetes fokozatokban közeledünk a kozmosz megvilágosító rejtelmei felé, hogy végül beteljesedjen a szédítő katarzis. Az Ozric Tentacles se csinálná különb módon.
Számomra a Fourth a 2011-es év legkülönlegesebb hangulatú pszichedelikus rock albuma, a műfaj rajongói számára pedig kihagyhatatlan!
Tracklist:
01. b31 (09:41)
02. Seizuretron (06:08)
03. Circa Scaria (05:45)
04. The Fourth (09:39)
05. Key To The Kingdom (05:14)
06. Ulica Bolslaw (04:00)
07. The Eighth (05:58)
08. Casual Encounters (09:2)8
Band:
Dan Katz – dobok, perkussziók
Felix Lun - hegedű
Jessica Roth - basszus gitár
Sam Handley – billentyűs hangszerek, gitárok, vocoderek
Reuben Bonner – gitár, szintetizátor, vokál, perkussziók, basszus gitár, vocoder
Rob Croft – perkussziók, basszus gitár, szitár
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nemtombaje 2011.03.28. 17:00:46
Tomtattoo 2011.03.30. 01:56:26
joshibarat · http://themotherroad.blog.hu/ 2011.03.30. 16:39:53
@Tomtattoo: Köszönjük szépen a dicséretet, igazán jólesik. Igaz, hogy egyedül hoztam létre és egyedül csinálom a blogot, de mindig akadnak olyan nagyszerű segítőtársak a zenék levadászásában, mint pl. Nemtombaje.
Azt meg már talán felesleges is hozzátennem, hogy ha valami zenei kívánságod lenne, akkor jelezd és megkeressük, aztán ki lesz rakva egy ajánló keretei között.