A progresszív rock stílus valamikor 14-15 évvel ezelőtt kezdett el komolyabban érdekelni, a témán belül pedig elsősorban azok a '90-es évekbeli stílusreformáló bandák foglalkoztattak, amelyeket manapság new prog címkével is szokás emlegetni. Az újonnan porondra lépők között azonban szép számban akadtak olyan csapatok is, akik hűen ragaszkodtak a régi klasszikusok szellemiségéhez. Ezek közé a neo-prog jelzővel illetett együttesek közé tartozott többek között a Spock's Beard, az Enchant, vagy az IQ és ezt a fajta hagyományt ápolja tovább ajánlóm tárgya, a svéd Xinema is.
XINEMA : BASIC COMMUNICATION (2006)
A háromtagú formáció fő mozgatórugója Mikael Askemur, aki nem csak szolid hangvételt hordozó énekével járul hozzá az átszellemítő hangulathoz, de a basszusgitáros és a billentyűs szerepét is egymaga tölti be. Dallamos szintetizátor betétei sokszor idézik a '70-es évekbeli Yes és Eloy témáit, Hammond szólamaival az Asia lemezek hangulatát eleveníti meg, basszusjátékában pedig a '80-as évek hard rock csapatai is megidéződnek. Másik két társával, a dobos Jonas Thurénnel és a gitáros Sven Larssonnal már egyébként zenélt együtt a 80-as években, amikor is a Madrigal nevű zenekart üzemeltették. Xinema nevű együttesüket 1999-ben alapították, első lemezüket 2002-ben adták ki Different Ways címmel, következő és egyben utolsó kiadványukat (Basic Communication) pedig 2006-ban hozták napvilágra.
A Youtube-on található szám ("Train to Nowhere") nagyszerűen mutatja be az albumra jellemző zenei légkört. Polírozott hangzás, ábrándozós hangulat, letisztultság, kiegyensúlyozottság. Rövid instrumentális átvezetőket is illesztettek a hagyományos dalok közé, amelyek filmzene szerű hangulatot kölcsönöznek az összképhez. Ezeknél a számoknál egyébként különböző elektronikus hatású hangmintákat is alkalmaztak, néhol kissé new prog jelleget csempészve a lemezre. Koncept album lévén egyben, elejétől a végéig érdemes végighallgatni az egészet, én viszont ettől függetlenül két szerzemény azért kiemelnék róla. A már említett "Train To Nowhere"-t és a lemezt záró "Dust In Your Eyes"-t. Mindkét tétel igazi neo prog gyöngyszem, tökéletes esszenciája a régi nagyságok által létrehozott mesélős atmoszférának. Az elegáns basszusjáték, a művészies gitárdallamok és a színes billentyűbetétek kellemes időutazást nyújtanak, visszarepítve a hallgatót a progresszív rock különböző korszakaiba. A műfaj kedvelőinek bátran ajánlom.
Tracklist:
1. Colours (5:08)
2. Train To Nowhere (4:50)
3. Talk (5:54)
4. Speak to the World Part I - Awakenings (1:57)
5. Speak to the World Part II - Newtons Cradle (4:58)
6. Speak to the World Part III - At the Hovel of Eddies (0:51)
7. Speak to the World Part IV - Basic Communication (4:48)
8. Life The Way I Knew It (3:41)
9. Ghost of a Memory Part I - Nothing to Fear (4:00)
10. Ghost of a Memory Part II - Grapes of Wrath (0:43)
11. Ghost of a Memory Part III - the Passage (1:18)
12. Ghost of a Memory Part IV - Black Pigeon (5:22)
13. Ghost of a Memory Part V - Deus Ex Machina (1:26)
14. Dust In Your Eyes (5:40)
Tagok:
Mikael Askemur : ének, gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
Sven Larsson : gitár
Jonas Thurén : dobok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.