ALCOHSONIC : SONGS FROM THE DELERIUM TREMENS WORLD

Csak néhány nevet írnék elöljáróban,hogy tiszta képet kapjatok a francia Alcohsonicról :Circus Of Power,Motley Crue,Black Crowes,D.A.D.,Cult.Aki pedig ezeket szereti az mindenképpen szedje ezt a lemezt is.Kreatív és ötletes rock muzsika,ami szerintem a 2008-as év legérdekesebb albuma volt a dirt-sleaze jellegű zenék közül,attól függetlenül,hogy nem egy intenzív darab és néha inkább a kellemes fáradtság jellemzi.Néhol tehát melankólikus,szomorkás és melodikus hangulatú.Pontosan ezért egy laza hangvételű és pihenős kikapcsolódást kínál,főleg az esősebb napokon,színvonal tekintetében pedig a stílus alapvetései között is bátran megállja a helyét.A csapatról még annyit,hogy van náluk valamiféle humoros hozzáállás is,ami főleg a dalszövegekben mutatkozik meg.Itt most nem a stílusnak dobott fricskáról van szó,hanem arról,hogy alapból nem normálisak.Elég egy pillantást vetni a számok címére,vagy a borítóra.A zenében és a dallamokban mindez néha észrevehetetlen,illetve ritkán jelenik meg,szóval nehogy valami dillettáns cirkuszi parádéra gondoljatok.Ismerősen csengő-,dögös riffek,élvezetes gitárszólamok,tiszta hangzás és igényesség a köbön.

Az egyik legkellemesebb muzsika a lemezen az indiai gitárdallamra épülő,instrumentális "Hanuman' chest",ami egy mítikus majomistenről szól.Ugyancsak fasza muzsika a "Follow me, I'll flee from you" című szám is,tipikus dirt rockos basszussal és sleazes vokállal.Érdemes még meghallgatni a lemezt a southernes beütésű "Spam me" című szám miatt,amiben azért megjelennek alig észrevehető humorizálások,mint pl. a szándékosan túlspilázott danolászás,vagy a refrén elötti köhintés.Az "I'm your man"-nek ugyancsak van nem kevés southern íze;a "The cathodic way of life" című másnaposan fátyolos ballada nyitó gitárpengetése pedig olyan,mintha a The Connells - '74-'75 című számából lenne elcsenve és átalakítva.Ez a fáradt muzsika egyébként nagyon erős '90-es évek légkört idéz és elég nosztalgikus érzéseket kelthet sokmindenkiben.A lemez egyetlen ütősebb darabja az utolsó elötti "You're not rock'n'roll".Az ütem húzása és a basszusriff jellege szinte stoner rockos és a Royal Bubble Orchestra énekesének vendégszereplése miatt a vokál is karistolósabb,mint a lemez bármelyik számában.Valakire rohadtul emlékeztet ez az énekhang,csak egyszerűen nem jut eszembe kire.Mindegy,a lényeg,hogy a "You're not rock'n'roll" nagyon fasza zene.Az utolsó,"Delirium song" pedig egy igazi,kamionos,országúti feeling,szájharmónikával,slide-al és southern ízű,slágeres refrénnel.Nagyon laza kis szerzemény,szóval ez se szar.

Esős délutánokra,vagy akár gyengébb másnaposságra is mindenkinek csak ajánlani tudom.
 

Tracklist:
              01. Enter the delirium (intro)               
             02. Follow me, I'll flee from you               
             03. Mojo driver               
            04. Stoned morning               
            05. Hanuman' chest               
            06. Spam me               
           07. I'm your man               
            08. The cathodic way of life               
            09. You're not rock'n'roll               
10. Delirium song