2013. április 07. 20:25 - joshibarat

Macskásan is szép az élet 35.

 

A mindössze két tagot számláló chillei együttes legújabb lemezét nem találomra választottam másnaposság lazítására. Meseszerű tájakra invitáló, pszichedelikus légkörben kalandozó tételei olyan könnyed kikapcsolódást nyújtanak, amihez már régen volt szerencsém. Ives Sepúlveda (Föllakzoid) és Manuel Parra valami elképesztően hatásos, múltidézős atmoszférát hoztak létre, amit nem pusztán átszellemült játékukkal valósítottak meg, hanem hangszereik különleges színezésével, effektelésével is. Noctuary című albumuk nálam be is fészkelte magát stabilan a 2013-as év kedvenc lemezei közé.

HOLYDRUG COUPLE : NOCTUARY (2013)

 

holydrug couple.jpg

 

 

1. Az albumot egy olyan muzsika nyitja, ami - elvágyódó énekét leszámítva - elférne akár valamelyik Causa Sui lemezen is. Az ének miatt van is egy csipet neo-hippi feelingje ennek a számnak, egyébként pedig egy nagyon jó hangulatú, könnyed darab.

2. A következő "Sailor" maga a csoda. Gyönyörű, felemelő pszichedelia, amely a kozmosz óceánjára visz magával hajókázni. Sajnos túl rövid, még a 3 percet sem éri el, pedig ez a kis instrumentális szösszenet kb. 5 perc után rendesen át tudná szellemíteni az embert.

3. A "Follow Your Way" ismét vokálos szerzemény. Hatvanas éveket idéző, álmodozós, lightos szellőzés.

4. A "Sailor" mellett az "Out Of Sight" a másik kedvencem, annyira ködfátyolba burkolt, varázslatos utaztatás, hogy beszarok. A már említett Causa Sui ezt a számot is megirigyelhetné, a "Red Sun In June" című számuk pl. eléggé hasonló ehhez. Ez a muzsika is maradhatott volna akár instrumentális, bár igazság szerint a benne hallható, éterbe hullámzó ének nagyon is passzol a zenei alaphoz.

5. A "Red Moon" című szám western filmesre effektelt gitársoundja is erőteljesen hozza a régi idők pszichedelikus nosztalgiáját, az ének pedig egy kicsit szédültebb, kábultabb, mint az előző számoknál, plusz vannak itt olyan szintetizátor betétek, amik kissé elcsavarodnak az alaptémától és diszharmónikussá teszik a légkört. Elég keményen elviszi az ember fejét.

6. A "Wonder" már egy jóval könnyebb hallgatnivaló. Zenéje sétálva vezeti a hallgatót a természet lágy ölére, a távolból felénk áradó ének pedig teljesen álomszerű miliőt varázsol. Nincs is rá jobb szó, mint hogy álomszerű.

7. A "Willoweed" egy elég repetitív jellegű darab és természetesen itt sem sietünk sehová. Ennél a szerzeménynél talán a gitár pityókás hangzása a fő hangulatalkotó elem. Ha leszámítjuk a halk háttérvokálokat, akkor tekinthetünk rá instrumentális zeneként.

8. Az előző két számhoz hasonló szerzemény a "Paisley" is, bár ebbe illesztettek néhány sercegősebb hangzású gitárjamelgetést is. Az album ezen pontján már teljesen szétolvasztódik a hallgató.

9. "Wondered" : szitár, gitár, szinti és ennyi. A hangzás olyan, mintha ott ülnénk mi is a próbateremben, szóval teljesen analóg, még az erősítő búgását is halljuk. Engem ez az alig másfél perc kicsit visszahozott a valóságba, na de sebaj, nézzük a végét:

10. Az utolsó számot ugyanaz a hangulat lengi körbe, mint a "Wonder", a "Willoweed" és a "Paisley" című számokat. Jó sok kütyüt és furcsaságot raktak bele. Fülessel hallgatva egyébként sokkal jobban előtérbe kerül, amikor a gitáreffekt ide-oda rezeg a két hangszóró között. Itt már páran talán be is alszanak majd.


A lemezt 12 euróért megrendelheted Bandcamp-ről, bár szerintem érdemesebb benézni a Sacred Bones Records-ra, ahol azon kívül, hogy ezt az albumot is beszerezhetjük, egyéb - hasonló jellegű - pszichedelikus kiadványokkal is megismerkedhetünk.

A Noctuaryt szíves figyelmébe ajánlanám a Glorious Space Riders csoport tagjainak, egyébiránt pedig egy hosszú nap utáni pilledéshez, gyógyuláshoz mindenkinek csak javasolni tudom.



Tracklist :
01. Counting Sailboats (04:13)
02. Sailor (02:40)
03. Follow Your Way (04:53)
04. Out Of Sight (07:50)
05. Red Moon (03:31)
06. Wonder (03:38)
07. Willoweed (02:029
08. Paisley (04:32)
09. Wondered (01:21)
10. It’s Dawning (05:17)

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://themotherroad.blog.hu/api/trackback/id/tr695206119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bien János · http://yellyellyell.tumblr.com/ 2013.04.08. 10:15:42

Király album! Erős stiláris és hangulati párhuzamokat mutat a Tame Impala cuccaival! Ettől függetlenül ez egy önálló eredményt hozó album!! Kösz a The Mother Road blognak,hogy remek írásával felhívta rá a figyelmet! Bien János (Yell)- Glorious Space Riders

joshibarat · http://themotherroad.blog.hu/ 2013.04.10. 21:41:44

@Bien János: Örülök, hogy tetszik, a Tame Impala albumokat pedig előveszem újra.
süti beállítások módosítása