EL DIABLO : S/T (2000)

(Instrumentális-Pszichedelikus Desert Rock)

Sokszor tapasztalhattunk már olyat,hogy egy csapat egymást követően kiadott lemezei között nagyobb mértékű eltérés is lehet,de a mexikói El Diablo esetében ez hatványozottan igaz.A csapat 2001-es lemeze,amit előzőleg ajánlottam nektek ugyanis igazi tökös Stoner Rock zenét tartalmazott(C.O.C.,Kyuss...stb. stílusban) és szerintem rohadtul meg fog lepődni az,aki a 2001-es lemez hangzására számítva szedi le a banda első albumát.Ha valaki azt mondaná,hogy ezt egy másik együttes játsza,gondolkodás nélkül elhinném neki.

Kezdjük azzal,hogy nincs ének,de ez ugye nem is szokott probléma lenni abban az esetben,ha maga a zene változatosan van tálalva.Ez a lemez pedig nemhogy bőven kielégíti ezirányú igényeinket,hanem egy rendkívül összetett,fasza hangulatú kis kiruccanásra invitálja a hallgatót.Utazgatós,ötletes zenei témázgatások,amelyek a régi Prog,illetve Psychedelic Rock előadók dallamvilága mellett azért okosan ügyel a Desert Rock kötelező jelenlétére is.Szóval a szintitémák,a váltások jellege és néhol a basszusriffek terén pl. Pink Floyd,ELP,vagy Jethro Tull juthat eszünkbe,különösen a "Purusha" című szám hallgatása közben;viszont a teljes lemez jellegzetes atmoszférája,fuzzolásai és blúzos szólói révén távoli tájak sivatagos világát körvonalazhatjuk lelki szemeink elé.Nagy általánosságban véve a higgadtság és az ábrándozós hangulat jellemző az albumra,de ezalól azért vannak kivételek.Ilyen pl. a retro-prog-blúzos "Captain Obeatleration",vagy az "Equus",ami intenzívebb,hangulatfokozásos jellegével lóg ki a sorból,a leginkább meglepő pedig az utolsó,"Samelbehason".Ez a szerzemény azért már jócskán kiérdemli az experimentális(kisérletezős),vagy az elborultan művészi jelzőt.Tipikus szitárhangokkal és ópiumos,elszállós női hangokkal kezd,majd,az egész átalakul egy beteg fuvolatémákkal színesített,improvizatív,Zappát idéző,diszharmónikus utazásba.Egy összetett albumhoz illő tökéletes lezárás.

Lehet,hogy egy kicsit túlajnároztam a lemezt,de szerintem megérdemli az elfogultságot,mert eléggé egyéni dolgokat hallhatunk rajta.Na azét ne számítsatok pörgésre,vagy ilyesmire,mert akár a macskásan is szép az élet keretei közé sorolható zenéről van szó,de rohadtul kellemes egy muzsika,az biztos.Érezni lehet a srácok játékán a zenei függetlenséget,a zenélés szeretetét és a játékoskedvet.Hangzásukat nem sok csapatéhoz lehetne hasonlítani,de ha nagyon muszáj lenne,akkor leginkább a Monkey3 jutna eszembe róla.Ja?Bajénak szerintem kötelező,a többieknek pedig erősen ajánlott!



Tracklist:
1.Huautla     
2.Womoon
3.A Mind Bender (Liquid Skies II)     
4.Equus
5.Purusha     
6.Rumanian Blues
7.Captain Obeatleration     
8.Samelbaheson