2013. május 08. 21:16 - Bien János

A HEAVY METAL LEGÍZLETESEBB GYÜMÖLCSE

 

Motorpsycho - Heavy Metal Fruit. 2010.

 

motorpsycho hm fruit.jpg

***

Bent Sæther – vocals, bass, guitars, keyboards

Hans Magnus Ryan – vocals, guitars, keyboards

Kenneth Kapstad – drums

with:

Mathias Eick – trumpet on track 2

Hanne Hukkelberg – vocals on tracks 2/4/5/6

Kåre Vestrheim – keyboards

 

***

 

Track listing:

 

Starhammer (feat. The Electric Psalmon) (12:57)

X-3 (Knuckleheads In Space) / The Getaway Special (9:03)

The Bomb-Proof Roll and Beyond (for Arnie Hassle) (6:01)

Close Your Eyes (3:39)

W.B.A.T. (9:43)

Gullible's Travails (pt. I - IV) (20:42)

I. Eye All-Seeing

II. The Elementhaler

III. Circle

IV. Phoot's Flower (a Burly Return)

 

***

Tracks 1, 3 & 6 by Ryan/Sæther

Tracks 4 & 5 by Sæther

Track 2 by Kapstad/Ryan/Sæther

*** 

Producer > Kåre Vestrheim & Bent Sæther

 

***

Mielőtt elkészíteném a Motorpsycho aktuális albumának recenzióját, nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy ne a 2010-ben megjelent Heavy Metal Fruit című mesterművet vegyem először bonckés alá, mintegy felvezetve a banda zsenialitását.

***

Az 1989-ben alakult norvég Motorpsycho egy igazán különleges zenekar. Szinte biztos, hogy nevét az 1965-ben készült, azonos című Russ Meyer filmtől kölcsönözte és nem Bob Dylan Motorpsycho Nitemare dalából. A több mint egy tucat nagylemez, számtalan közép-és kislemez után is hűek maradnak magukhoz és abszolút művészi szabadságot gyakorolva, lemezről lemezre haladva, bátran kísérleteznek a hard rock, a psychedelia és a progresszív rock, nagyon is széles keretein túl is. Bármit megtesznek, amihez épp csak kedvük szottyan. Nem tudom nem csodálni ezt a hozzáállást. De ami ebben az életműben igazán csodálatos, hogy a művészkedés zsákutcájában soha el nem veszve, mindig a legmagasabb művészi értékű rock and rollt sikerül alkotniuk.

***

2008-ban a Little Lucid Moments című, remekbeszabott album volt érzésem szerint az a pillanat, amikor egy új stiláris irányt vett a Motorpsycho trió. Az album gazdag kritikai sikert aratva, azt az érzetet keltette sokakban, hogy egy megugorhatatlan mestermű született. Egy évvel később, a banda 20. évfordulójára kijött a Steve Albini producerelte Child of the Future. Fél évre rá pedig máris az Abszolútum érkezett meg a Heavy Metal Fruit képében.

***

motorpsycho1bj.800x500.jpg

***

A zseniális albumcím eredetére csak egyetlen magyarázatot ismerek. Egyik kedvenc zenekarom, a legendás Blue Öyster Cult híres heavy rock’n’roll dalában, az ME 262-ben hangzik el a következő (II.világháborús bombázó repülőgépek kapcsán) : „They hung there dependant from the sky, like some heavy metal fruit”. Nos, a Heavy Metal Fruit azon az ösvényen indult tovább, amire a Little Lucid Moments idejében léptek rá. A halk, de egyre fokozódó bevezető bő egy perce után, irgalmatlan riffel csapnak a lecsóba. A 13 perces Starhammer témáiban felbukkannak a korai King Crimson és a legnagyobb heavy rock bandák hatásai, akiket nem is érdemes felsorolni, oly sokat kellene felemlegetni. Egyszerűen csodálatos, ahogy ez a banda a sok különféle hatást a saját képére formálva, remek arányérzékkel kialakítja a csak rá jellemző végeredményt. Igazi Csillagpörölyként csapnak le a gyanútlan hallgatóra. Az irgalmatlan erejű heavy riffet és a prog-rockosan lüktető, játékos ritmikát remekül ellensúlyozza az énektéma dallamossága és értelmes artikulációja. Ez a jellegzetesség végigvonul az album egészén, hihetetlenül fogós dallamokat felsorakoztatva. Persze a kezdőtétel 13 percében van idejük alaposan elkalandozni. Így a  dal közepére egy finoman fokozódó, psychedelikus jazz-rock szólóbetét került, ami máris előrevetíti az album egyik fő stiláris kitekintését. Ha csak ez az egy dal sikerült volna jól az albumon, már akkor is a lábuk előtt hevernék. De erről szó sincs, hiszen a soron következő X-3 (Knuckleheads In Space) / The Getaway Special akkora footstompin’ hard rock/soul téma, hogy nincs rocker, aki ülve tudna maradni a hallgatása közben. Egyértelműen a Grand Funk Railroad legjobb korszaka ugrott be róla. A lemez leghajtósabb, és egyben „slágergyanús” felvétele ez. Nem véletlen, hogy kiadták 7 inches változatban is. A dal első felében száguldozunk egy kakofónikus kisülésig, aztán váratlanul átváltanak egy ízes, izgalmas jam sessionbe. Mathias Eick száll be trombitával, hogy eltolja a játékot az alternatív zenei kisérletezés irányába. Az igazi zenei szabadság szellemében élvezkednek a fiúk. Itt mindenki megkapja a magáét. A dal vége tökéletesen cseng le ahhoz, hogy a leghatásosabban tudjon a The Bomb-Proof Roll and Beyond (for Arnie Hassle) elindulni a maga psychedelikus útjára. A főtéma a gitár és az orgona együttes meneteléséből áll, csodálatos Beach Boys/The Beatles/Pink Floyd hatású vokálokkal megfejelve. A The Flaming Lips párhuzam egyértelmű ebben a dalban. Viszont az is, hogy ez a párhuzam abban ki is merül, hogy a két zenekarra ugyanazok a hatások, hasonló elgondolású és hangzású dalokat eredményeztek.(Hallgasd meg az At War With the Mystics, 2006-os The Flaming Lips csúcsalbumot). A psychedelikus rock igazi gyöngyszeme ez a dal, közepén egy kakofónikus fokozással és varázserejű dallamokkal. Majd a Close Your Eyes segít megpihentetni érzékeinket lassú, melankólikus világával. Így könnyebben tudjuk befogadni az újabb elmés kalandokat, ami a W.B.A.T. első 3 percének free jazz káoszával veszi kezdetét. Most, hogy már milliószor hallottam, alig tudom kivárni, hogy egyszer csak kitisztuljon az őrült agymenés és elkezdődjék az album egyik csúcspontja. A dal különleges, lovagló ritmikára épülő, dallamos verzéje, egy lebegősen szállós, de rockos témával váltakozva ejt ámulatba, megidézve a The Beatles kései világát. Az egész nagyon álomszerű. Csodálatos. A progresszíven összetett dal tele van jobbnál jobb ötletekkel. Mindig elő tudnak rukkolni egy újabb igazán kreatív váltással. A gitárjáték is bámulatos. Persze minden dalra igaz, hogy a Motorpsycho mesterien kezeli a hangszereket. Bámulatosak a szólók, ötletesek a ritmikák, nagyon ízlésesek a díszítések. Az énektudás nem csak a szólóénekben, hanem a vokálsávokban is tökéletes. Az album hatalmas erőssége az arányérzék és alázat, minden vonatkozásban! Ha itt véget érne a lemez, teljesen egésznek és tökéletesnek érezném, hiszen a W.B.A.T. remekül zárná az albumot. De nem ér véget! A Motorpsycho gondol egy merészet és lapot kér 19-re. Ezzel ránk szabadítja a Heavy Metal igazi gyümölcsét! A Gullible’s Travails egy 4 részes, összetett, bő 20 perces dalmű. A minden öncélúságtól és görcsöléstől mentes, gyönyörű dallamokkal felvértezett progresszív utazás, a legnagyobb lazasággal gördül előre. Ezer és ezer csodát rejt magában, ahogy régmúlt korok mesebeli tájain kalandozunk a játékos dalszerkezetek szárnyán. Igazán felemelő érzés, amikor a katarzishoz közeledve rádöbbenünk, hogy életünk egyik kulcslemezével találkoztunk. Egy beteljesült álom ez az album számomra. A Heavy Metal egyik legízletesebb gyümölcsével a Motorpsycho fellőtte magát a csúcskategóriába. Ettől a kreatív pillanattól kezdve a rockzene legelegánsabb köreihez tartozik. A banda belépett a Led Zeppelin, King Crimson, Rush, The Beatles, The Flaming Lips, Pink Floyd, David Bowie fémjelezte kreatív rock and roll titkos páholyába.

*** 

Facebook

***

Bien János  > (Yell)

***

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://themotherroad.blog.hu/api/trackback/id/tr35290059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

joshibarat · http://themotherroad.blog.hu/ 2013.05.10. 14:35:09

Köszönjük a színvonalas posztot. Az ajánlót olvasva az lesz az első dolgom, hogy rákeressek valahol a lemezre.
süti beállítások módosítása