A blog történetének első vendégposztja készült el ezúttal, mégpedig a nagyszerű Glorious Space Rriders facebook csoport atyjának, Bien János - Sky Children-nek köszönhetően, aki most szerepelt vendégként utoljára, ugyanis úgy döntöttem, hogy helyet biztosítok neki itt teljes jogú szerzőként. Írásait a jövőben Yell név alatt olvashatjátok majd, első posztját pedig fogadjátok szeretettel :

Bobby Peru Pedz ámokfutása és kíméletlen fuzz-pedáljai - Avagy psychedelikus manufaktúra egy stoner irodalmi vénába fecskendezve.

  A sokak által szidott és átkozott Facebook, addig fog az idegeidre menni, amíg meg nem találod rajta a veled hasonszőrű, rokonlelkű és hasonló érdeklődésű embereket. Ehhez csak egy kis nyitottságra van szükséged. Viszont meg kell tanulnod kizárni a köreidből a fárasztó, számodra taszító posztokat firkákó lényeket. Ez nem is olyan nehéz... Ízlésünk és világlátásunk szerint alakítjuk saját virtuális galaxisunkat. Szerteágazó érdeklődésünk és változatos zenei világunk mentén lépünk be egy csoportba, vagy alakíthatunk akár sajátot is az információs szupersztrádán. Egy  alkalommal éppen úgy cikáztam a posztok és oldalak között, ahogy Thoth tanította azt a Smargadtáblában. Leírja ugyanis, hogy milyen szögekben lehet elmenekülni a dimenziókapukat vigyázó őrkutyák elöl. Éppen egy ilyen szög sarkában akadtam rá egy olyan bejegyzésre, amilyet még egy zene-junkie (mint én is,haha) oldalán is ritkán látni. Persze, Viktor barátom, akinél  rátaláltam Bobby Peru Pedz kalandjaira és az általa, kézzel készített fuzz pedálok történetére, legalább annyira elvetemült space rock és psychedelia fan, akárcsak én. Naná, hogy Viktorral is a Glorious Space Riders elnevezésű spacerock-csoportomban barátkoztam össze! A kör bezárult.

  Azonnal elaléltam, amikor világos lett számomra, hogy egy erősen stoner hatású, folytatásos, fikciós irodalmi alkotásba van beleágyazva a pedálkészítés sava-borsa. Mi ez? Egy psychedelikus manufaktúra vagy egy stoner gitáros savas agymenése? Erről kérdeztem Bakács Jánost, a sztori és a pedálok mesterét.

***

Biztos vagyok benne, hogy egy stoner bandában gitározol és így indult el Nálad ez a pedál őrület. Jól gondolom? Mesélj a bandádról és a pedálok iránti vonzalmadról!

***

Van most egy sztóneres bandánk, de még nagyon kezdetleges állapotban. Ez előtt egy másfél évig ketten zenélgettünk a dobossal, Istvivel. Ilyen Hotel Wrecking City Traders-es dalkezdeményekkel bíbelődtünk. Voltak persze lassabb, líraibb dolgok is.  Kb. egy hónapja csatlakozott még egy gitár (Mihály Úr), most elsőre úgy tűnik, hogy a Colour Haze-re hasonlít, amit művelünk. De valójában nem is ez a lényeg, mert a pedálőrület korábbról származik (viszonylag ritkán izzítom be a fuzzt, indokolt esetben, építkezés után, vagy szólónál).
Volt régebben is egy sztóner band, olyan 2005-2006 körül. Akkor kezdtem kutatni, megpróbáltam utánozni a hangzást, ami a Kyuss meg a többinél ott volt, de fogalmam nem volt, hogy valójában én a fuzz hangját szeretem (ráadásul a Kyussban konkrétan nem is volt fuzz, ha jól tudom). Vettem mindenféle béna torzító pedált. Aztán nagyjából az EHX Little Big Muffja volt az, ami "már majdnem". Vettem az ebay-en aztán még 1-2 fuzz pedált, de mindegyikkel volt valami bajom. Aztán megnéztem egy fuzz face kapcsolási rajzát, és hümmögtem, hogy hát ez nem tűnik olyan bonyolultnak, milyen jó lenne, ha képes lennék összerakni egyet, olyanra, amilyenre én szeretném. Szóval támadt ez az ötletem, hogy elvégzek egy elektroműszerész OKJ-s hoki gyorstalpalót. Kb. annyira elég is volt a dolog, hogy a pedálokat össze tudom tákolni, meg ha épp' mákom van, akkor meg tudom javítani az erősítőmet, amit a környezetem folyamatosan el akar pusztítani. Amúgy bölcsész vagyok, szóval a fuzz pedáloknál magasabb szinten nem is fogom tudni csinálni ezt az elektronikai műsort. Örülök, hogy tényleg van sok germánium tranzisztorom, aminek most megvan a mítosza (meg tényleg jól szól, meg tényleg egyszer el fog fogyni), és ezt a mítoszt kissé kifigurázva ugyan, de meg tudom támogatni Bobby Peru hihetetlen kalandjaival.

***

Ez a Bobby Peru Pedz sztori egy óriási ötlet! Nagyon jól illeszkedik a stoner rock elemelt feelingjéhez! Engem kicsit a gonzo-újságírásra emlékeztet a stílusod!
Hunter S. Thompson jutott eszembe… , és mintha sok William S. Burroughs-t is olvastál volna! Megvannak ezek a hatások?

***

Azért a "novella" kicsit túlzás. Inkább szórakoztató agymenés sorozat. Nekem kimaradtak ezek a nevek. Inkább túl sok Monty Pythont nézhettem. Ha írók, akkor itthonról Esterházy Péter (bár ő azért nem egy poéngyár), de - nem itthonról - Kurt Vonnegut sokkal jellemzőbb lehet irodalmi hatás tekintetében.

***

Köszi Bobby, hogy helyre tetted a dolgokat,haha! Miért pont Bobby Peru? Ismerjük a figurát a Veszett a világból. Neked mit jelent ez az alak?

***

Az eredeti Bobby Peru karakter zseniális. Ilyen "káosz" figura. De elég ötletszerűen (hogyan máshogy?) választottam brandnek. A facebook oldalon pedig mókás volt Dafoe fizimiskája. Ez csak hangulatkeltés. Nyilván ez is egy abszurd poénkodás, hogy egy ilyen elmebeteg állat fuzz pedálokat gyárt. A blogon megjelenő "hős" karaktere is kissé eltér az eredetiről. Persze ő is teljesen bolond, csak máshogy. Átkonvertáltam egy klasszikus „sztóner”- figurává, aki egész nap csak iszik meg szív. Stoner zenét hallgatni valamennyire mégiscsak egy bizonyos intellektust feltételező időtöltés, így a valóságban aki a szereti a stoner zenéket, az többnyire életvitelben nem stoner. Bobby Peru viszont az, reflektálatlanul, ízig-vérig. Egy stoner-sztereotípia. Érdekes amúgy, mert nálunk a "sztóner" kifejezés alatt elsősorban a zenei stílust értjük, ezek után értjük, vagy kapcsoljuk hozzá az "életvitelt". Tehát nálunk a „sztóner” az, aki „sztóner” zenét hallgat, aztán az igazi, aki iszik meg szív folyamatosan (mint Bobby Peru), amit "mi már nyilván nem teszünk", de akik igen, azokon jót mosolygunk. Szóval Ali G is egy „sztóner”-sztereotípia, Bobby Peru viszont inkább az említett magyar vonatkozásban az.

***

Mesélj a pedáljaid dizájnjáról, nagy filmrajongó vagy?

***

Még most sem nézek sok filmet, ez előtt pedig még annyira sem volt jellemző rám, hogy filmrajongó volnék. Persze van jó pár kedvenc. Nyilván olyan témákat választok a dizájnhoz, amiknek sztóner fílingjük van. Persze, hogy Toshiro Mifune miért stoner, az nehezebb ügy. Mindenesetre a filmben hatalmas badass karakter volt, az tuti.

***

Leginkább stoner bandákat hallgatsz? Kik a kedvencek? Mik a kedvenc lemezeid?

***

Persze stoner zenét, de azért nem csak azt. Sok komolyzenét is, alter, folk indie, lo-fi, ilyesmi zenéket is hallgatgatok.
Huhh, bandákat nehéz lenne, jó sok kedvenc van. De egy dolgot letisztáztam már magamban, mégpedig azt, hogy az Amplifier 2004-es első albuma volt a harmadik évezred első évtizedének legkiválóbb albuma. Messze. Mostanában pont az új lemezüket hallgatom lassan szarrá. Na de azért a Last.fm-ről bemásolom az első tíz általam legtöbbet hallgatott előadót vagy zeneszerzőt: 1. Air, 2. The Shins, 3. Woven Hand, 4. Amplifier, 5. Pearl Jam, 6. Sufjan Stevens, 7. Anton Bruckner, 8. Queens of the Stone Age, 9. Tori Amos, 10. Beastie Boys. Szinte nincs is stoner rock. Nyilván azt jobban elaprózom.

***

Milyen gitárt favorizálsz? Milyen erősítőt és  ládát használsz?

***

Nem vagyok egy nagy gitárőrült, pláne, hogy nincs is meg az anyagi feltétele, hogy pl. többféle gitárom legyen. Ez előtt Epiphone Les Pauljaim voltak, most egy tele-forma Yamaha. De majd egyszer szeretnék egy rendes Fender Stratot. Bár tudom emellett, hogy a név szinte mindegy. Ha kényelmes a nyaka, nem hangolódik el, van benne két jó hangszedő és jó a hangja, akkor tök mindegy, mi van ráírva. Az erősítők jobban érdekelnek a gitároknál. Számomra a legfontosabb tényező. Az első erősítőm egy tranzisztoros Fender volt, jó trágya volt, nem szerettem. Aztán szereztem egy Laney GH100TI-t. Jó cucc volt, csak nem volt tiszta csatornája, és extra magas volt a gain-je, még "majdnem tisztát" sem nagyon lehetett belőle kihozni, nekem meg ugye a fuzzhoz az kell. Ja igen, itt jegyezném meg, hogy ha valaki fuzz pedált használ, akkor azt lehetőleg csöves erősítőn tegye! Ne teljesen tisztára legyen belőve, mert úgy semmit sem ér. Az a lényeg, hogy a fuzz beleépüljön a már amúgy is enyhén túlvezérelt erősítő hangjának szöveteibe. :))
Most egy öreg Laney Soundon játszom, nagyon szeretem. Ez még a régi Marshall Plexi kópiája volt, minden megegyezett benne, kivéve a trafót. Persze kicseréltem benne Plexi értékűre. Nagyon finom crunch-os hangja van.

***

Annyit máris sikerült elérned az írásaiddal, hogy végleg eldöntöttem: veszek egy basszusgitárt és azzal fogom kipróbálni valamelyik atom fuzz pedálodat! Alapítanom kell egy psychedelikus garázsbandát, haha!

***

Amúgy basszgitárral nem nagyon vannak fuzz tapasztalataim, hogy miképpen szólnak. Elvileg lehet használni őket azzal is. Van ez a Wooly Mammoth pedálja a Zwexnek, az eléggé bejött. Meg a bazz fuss-t néztem még. Jónak tűnnek.

***

Mennyire indult be a pedálgyártás? Van esélyem rá,hogy nekem is tudsz még készíteni? Budapesten élsz?

***

Eddig viszonylag ritkán tudtam pedált eladni, azt is főleg ebay-en, de az utóbbi egy hónapban felpörögtek az események. Szeretném azt hinni, hogy a blog hatására. Amúgy nyilván tudok készíteni pedált, gyártom őket folyamatosan, ahogy időmből kitelik. Ha van valami ötlet, akkor egyedi dizájnnal is.  Várható most lassan egy újabb széria is. Amúgy Esztergomban élek. Az e-mail címem : mostminimalmelody@gmail.com.

***

Köszönöm a beszélgetést! Remek élmény volt!

***

Nekem is öröm volt, hogy elmondhattam mindezt! Kösz!