A Thalamus 2011-es albumával már találkozhattatok a blogon, most pedig a csapat 2007-es, első lemeze lesz terítéken.

Egy-két kivételtől eltekintve nem igen találkoztam még olyan bandával, ami ugyanazt a hangzást művelné minden egyes albumán és ez a svéd Thalamusról sem igazán mondható el. Rögtön kiütközik például, hogy a 2011-es, Subterfuge érett, bluesos megszólalásával ellentétben ezen az albumon direktebb jellegű, stoner rockosabb muzsikákat hallhatunk. A másik lemez dús Hammondjátékából sem kapunk itt túl sokat, viszont bivalyerős basszushangzás kárpótolja érte a hallgatót és véleményem szerint a fő húzóerőt is a basszusgitár stoner rockos, öblös riffjei alkotják. A legfontosabb különbség meg talán az, hogy a két album készülte között gitáros és billentyűs téren is csere történt. A Beneath The Dying Sun gitárosi posztján még Jan Cederlund-ot találhatjuk, míg a Subterfuge lemezen már Mats Gesar gitározik, billentyűs részről pedig Joakhim Aslund váltotta a bemutatkozó lemezen szereplő Håkan Danielsson helyét. Megtévesztő lehet viszont ilyen téren az énekes kiléte, aki az első anyagon még Kjell Sjöström néven szerepel, a másodikon meg már a Kjell Bergendahl nevet használja. Énekstílusát egyébként Jani Kataja-hoz (Sideburn, Mangrove) lehetne leginkább hasonlítani, nem mellesleg hatalmasakat énekel és emlékezetes refréneket hoz, ami főleg a debütalbumnál mutatkozik leginkább, ezen ugyanis még jobban szabadjára merte engedni a hangját és rengeteg nagyívű énektémát produkált.

Személyes kedvenceim : az albumot indító "By The River" (baszottnagy riff, szabadsághangulatú refrénnel) és a kicsit Soundgardenre emlékeztető "Next To Me", de bejön még a mozgalmas "Unravelled" is, ami főleg azért fogott meg, mert a Zeppelin - Moby Dick-jére hajaz. A "Too Stoned" című számot a karakteresen dörrenő basszustéma és a feelinges gitárszóló miatt imádom, a naplemente hangulatú "Falling" pedig a szép gitármelódiák és a lebegős Hammondszőnyeg miatt talált meg magának. Ez a hangulatos muzsika nem utolsó sorban kellemesen el is lazítja az embert így a lemez végére.

Régen hallottam már ilyen erős anyagot ebben a műfajban. Ha szereted a Spiritual Beggars, a Sideburn, netán az Electric Mary zenéjét, akkor ne habozz rákattintani a borítóra! Igazi, tökös, energiától duzzadó rockzenét találsz mögötte.  Aki meg nem atomhangerőn próbálja meghallgatni az bűnt követ el!
    

.
Tracklist :
01 By the river 4:16
02 Unravelled 4:20
03 Poor man's brain 5:50
04 Can't live without your love 4:35
05 Ride 5:30
06 Next to me 3:51
07 Firefly 5:54
08 Maze of revelations 4:45
09 We're gonna die someday 4:14
10 Too stoned 5:29
11 Falling 7:05

Tagok :
Kjell Sjöström : gitár, ének
Jan Cederlund : gitár
Peter Johansson : basszusgitár
Sebastian Olsson : dob
Håkan Danielsson : billentyűs hangszerek, Hammond orgona