Thalamus : Subterfuge (2011)

A Thalamus névre keresztelt svéd együttes fasza kis multidézős muzsikát játszik már 2006 óta. A Led Zeppelin, vagy a Deep Purpe féle dallamvilágot viszont sok más, hasonló bandával ellentétben ők nem analóg, nyers hangzással tálalják, hanem nagyon is mai megszólalással.

A hangszerek közül talán a Hammond orgonát érdemes külön kiemelni, annak játéka ugyanis az album összes számának gyakori színesítője. A klasszikus dobalap, a mélyre hangolt basszus és a laza gitárjáték mellé pedig kifejezetten jól passzol Kjell Bergendahl középfekvésű hangja. Alapvetően a tisztább, karcmentesebb hangszínét használja, de az ércesebb, keményebb oldalát is elő tudja kapni, mindenféle erőlködés nélkül. Mellesleg azt se felejtsük el azért, hogy a fickónak az ének mellett a gitárral is foglalkoznia kell, ahhoz képest meg tényleg nem rossz.

Nagyrészt középtempóra épülő szerzemények találhatóak a lemezen, de kivétel ezalól pl. a Sabbathosan doomos When Goblins Cheer, a balladisztikus hangvételű Here Today...(mocskosjó gitárszólóval) és a mozgalmasabb Still Dancing On My Grave. Utóbbinál egyébként egy szenvedélyes gitárszólót és egy emelkedettebb hangulatú kórust is kapunk. Van még itt ezen kívül újkori Spiritual Beggarst idéző dal is, mint pl. a Blind és egy erősen Purple hatású szám is I Hope You Understand címmel. Jóféle öblös basszusát és retro-slágeres refrénjét feelinges Hammond szőnyeg fejeli meg, szóval nagyon fasza kis zene, viszont nekem a nyolcadik, Shot To hell a kedvencem. A rettentően hangulatos Hammond témázgatásokat itt szájherfli segíti a kocsmába így már a szám elején érzi a hallgató, hogy ez egy igazi blues tétel lesz, dögös basszusfutamokkal és füstös jammekkel. A kilencedik She Sells Desolation dallamvilága és vokálja az ugyancsak svéd Kamchatkára emlékeztet leginkább, az utolsó előtti, Love Is Shining On The Dead Man pedig a lemez lassabb számai közé tartozik, ráadásul kicsit üresjárat ízű is. A Through The Fields című zárótétel is elég ráérős darab, viszont valamelyest kárpótolják a hallgatót a hangulatos billentyűszólamok és a kellemesen mély basszus.

A Subterfuge nem egy világmegváltó album, viszont az újkori Spiritual Beggars, vagy a Kamchatka kedvelői számára kihagyhatatlan.

Zenészek:
Mats Gesar - gitár
Kjell Bergendahl - ének, gitár
Peter Johansson - basszusgitár
Joakhim Aslund - billentyűs hangszerek
Sebastian Olsson - dob