NEUMEIER - GENRICH - SCHMIDT : THE INTERGALACTIC TRAVEL AGENCY (2005)

Sula Bassana és a Guru Guru két veteránjának első lemezével már találkozhattatok ezen a blogon. Második lemezük egy koncert klub-ban rögzített improvizatív muzsikálást tartalmaz és itt szerencsére hanyagolják a disszharmónikusabb zajolást. Az első szám eléggé paráztatós, misztikus hangulattal indít és igazán kibontakozni úgy kb. a 8-ik perc után kezd. Ugyanúgy, mint az első lemez esetében jópárszor, úgy itt is a Pharaoh Overlord II-es lemezének atmoszférája fog eszébe jutni sokmindenkinek. Nyugisan hömpölygő, meditatív jellegű, hipnotikus számot hallhatunk, repetitív alappal és kellemesen pötyögő gitár improvizációkkal. A következő, "Beyond Acapulco" is folytatja a meditatív jelleget, csak itt valamiféle táltos feelinget adó énekszerűség is van a kellemesen cirkuláló gitár és a játékos dob mellett. A végére jól fel is élénkül az egész és intenzívvé, mozgalmassá válik, amit a koncert közönsége is kitörő lelkesedéssel fogad. A harmadik, "Gofinger" kifejezetten jókedélyű kis muzsika. A lemez többi számához képest jóval ritmusosabb, pörgősebb. Jazzesen pattogó dobtémáját, a jópofa basszus egészíti ki, a főszereplő pedig az egész muzsikába élénkséget vivő, bolondozós gitár. Az utolsó elötti, "Urug" című szerzeményt több részre lehet osztani. Van benne ütem nélküli parázás, lecsendesült elektromosság, dob visszhangok, vissza-visszatérő,- monotonítást keltő impulzusok,...stb. Az album utolsó darabja is ütem nélkül kezd (kb 4-ik percig) fosatósan és elvontan, aztán jön a hömpölygő higgadtság, a delejes ritmizálás és a jammelgető gitárjáték. A végére jól felhangosodik, feléled az egész és egy katarktikus tetőpontba rángatja a hallgatót. Taps, fütty, ováció. Viszlát!


Megint egy olyan lemezről beszélhetünk, ami este hallgatva az igazán hatásos. Akkor élhető át leginkább ez a féle sejtelmes, pszichedelikus hangulat.
 

Tagok:
Mani Neumeier : drums and percussion
Ax Genrich : psychedelic guitar
Dave Schmidt : Spacebass