PLANKTON : OCEAN TALES (2009)

(Instrumentális Progresszív-Retro-jam-lazulás)

Ezt a lemezt rohadtul sokat hallgatom mostanában,ha ki akarom kapcsolni magam és mindenkinek ajánlom,aki valami jó hangulatú,szellős,laza zenét szeretne hallgatni pl. netezés közben.Riasztó borítójával ellentétben rendkívül kellemes muzsika található rajta és baromság lenne kihagyni.A csapatról dióhéjban annyit,hogy svédek,első lemezüket 2002-ben adták ki és azóta is ragaszkodnak a progresszív jellegű témázgatásokhoz,a melodikus,érzéssel teli gitárszólamokhoz és a klasszikus ütemekhez.Legújabb lemezük hangzása a régebbi előadók közül talán a Uriah Heep,vagy jeff Beck dolgaira emlékeztet leginkább,az újabbak közül pedig a Kamchatka vagy a The Muggs ugrik be róla.Egyes számok akár egy macskásan poszt keretei közé is beférnének,vagy enyhébb esetekben talán az egész album is.Majd Szombat délelött letesztelem működik-e.Ti is tegyétek azt! Hajrá mindenkinek,a lemez pedig kötelező!


Tracklist:
1. We Come In Peace [5.35]
2. In the Meadows [4.52]
3. Small Steps, Giant Leaps [7.00]
4. Pomperipossa [5.25]
5. I See Land [6.33]
6. Time Wounds All Heals [5.18]
7. First Snow [4.09]
8. Plankton Sans Frontiers [6.13]
9. When Worlds Collide [8.09]


Diszkográfia:
Plankton (2002)
Humble Colossus (2004)
Plankton 3 (2006)
Ocean Tales (2009)