ST ERIK : FROM UNDER THE TARN (2009)

(Doom-Psychedelic-Drone)

A csapat,amely a svédek legendákkal övezett,mítikus királyáról,St Erikről nevezte el magát, 2006-ban alakult,majd 2007-ben kijöttek egy EP-vel,2009-ben pedig a "From Under The Tarn" című rendhagyó albumukkal.Zenéjük kiábrándult,fájdalmas,tiszta énekkel; belassult,de azért helyenként rendkívül groovos riffekkel; elgyötört,könyörgő gitárszólamokkal és furcsa szférákat létrehozó,pszichedelikus billentyű dallamokkal/effektekkel szállítja a hallgatót egy elátkozott hangulatú,kiábrándult világba.Valahol már szinte annyira baljós és kilátástalan,mint valami Post Metal,de azért még nem az.Ettől függetlenül azért van némi párhuzam,annak is köszönhetően,hogy Magnus Lindberg producelte a lemezt,akinek fontos szerepe volt a Cult Of Luna lemezek megszületésében és még jónéhány Post jellegű kiadvány produceri munkája fűződik a nevéhez.Na mindegy,ezen a lemezen azért marad a doom alaphang,a megszokott súlyos Black Sabbath riffekkel és ezt járja át a már említett Post Rock/Metal és Dark Ambient világára jellemző, elveszettségérzetet keltő atmoszféra.Az instrumentális,örvénylő részeknél talán a Pharaoh Overlord lemezeinek feelingjét és egyébb sötét árnyalatú pszichedelikus zenék momentumait vélhetjük felfedezni,miközben az egész valahol olyan,mintha a Solitude Aeternust összemosnád az Oresund Space Collective-el.Nekem 2009 legérdekesebb és legszokatlanabb lemeze a Doom műfaján belül,attól függetlenül,hogy kaptunk már idén komoly lemezeket ebben a stílusban,olyan bandáktól,mint pl.: az Ancestors,a Shrinebuilder,az Ahab,a Flood,a Bong,a Candlemass,vagy az Obiat.

Szóval ha valami szokványostól eltérő Doom zenére vagy kiváncsi,akkor addig hallgasd,amíg ilyen ködös kint az idő,mert ez a lemez szerintem tökéletes aláfestő zene hozzá.2007-es EP-jüket pedig érdemes leszedni innét,mert az sem egy szokványos muzsika.

Tracklist:
1. Goddess (6:57)
2. The Search (11:30)
3. Your Highness (9:02)
4. Black Wall (7:17)
5. Swan Song 13:35)

CAUSA SUI : TROPIC OF CAPRICORN

(B oldalas track a Summer Sessions vol. 2.-ről)

A több,mint 20 perces Tropic Of Capricorn(baktérítő),azért maradt le annak idején a blogra posztolt Summer Sessions kettes lemezről,mert akkor még nem is létezett.Aztán valamivel később,úgy jelent meg,mint a lemez B oldalas száma,illetve több helyen/blogon a tracklistnél 5.-ik számként van feltüntetve.Valójában tökmindegy,de az együttes weboldalán B oldalra kiadott számként szerepel jelenleg,jellemzni pedig azért felesleges,mert mindenki sejtheti mit fog tőle kapni : összetett,kisérletezős,agycsavaró,elszállós...stb utazást.   

THE ATOMIC BITCHWAX : 1. (1999)

(Stoner-Jam)

Ez a lemez megintcsak az egyik nagy kedvencem,azonkívül,hogy szerintem az egyik legjobb lemez a műfajon belül.Eszméletlenül szabad,rohadtul hosszú jammekkel pakolják tele számaikat,a basszushangzás sok helyen furcsa effektekkel torzított,színesítésként pedig néhány helyen bolond kütyühangokat alkalmaznak.Igazából azért nincs sok értelme a számonkénti elemzésnek,mert egyrészt nagyon egységes hangzású lemez,másrészt pedig ezeknek a rendkívül hosszú,improvizatív jellegű dzsemmeknek köszönhetően minden track rohadtul összetett,amiből az is következik,hogy ennek köszönhetően rengetegszer meg lehet hallgatni az albumot,akár egymás után többször is.Érdekes módon az ezután kiadott lemezeiken már ettől egy kissé eltérő hangzással találkozhatunk.Nekem konkrétan azért is tetszik a csapatnak az összes közül a legjobban pont ez a lemeze,mert itt még nem tiszta hangszínű vokált hallhatunk,szóval így az egész valahogy tökösebb hangzású.Szerintem mind a mai napig az egyik legélvezetesebb lemez a Stoner stíluson belül és a műfaj rajongóinak egy kötelező alapság,ha pedig egy nagyon fasza koncertalbumot szeretnél hallani tőlük,ami ugyancsak kiváló jammekkel telepakolt,akkor mássz át a Stonerblogra és szedd le a Boxriff című lemezüket is.Megéri.

Tagok:
Chris Kosnik - bass, vocals - (Godspeed,Black NASA)
Bob Pantella - guitar-(Raging Slab, Monster Magnet,Riotgod)
Keith Ackerman - drums, percussion-(Solace)

Tracklist:
01. "Stork Theme" – 2:28
02. "Birth to the Earth" – 3:48
03. "Hey Alright" – 3:27
04. "Crazed Fandango" – 5:25
05. "Hope You Die" – 4:35
06. "Ain't Nobody Gonna Hang Me in My Home" - 2:57
07. "Kiss the Sun" - 3:35
08. "Gettin' Old" - 7:27
09. "Last of the V8 Interceptors" - 5:53
10. "Shitkicker" - 3:51
11. "The Formula" - 10:21

EARTHRIDE : VAMPIRE CIRCUS (2005)

(Doom-Stoner)

Tudom,hogy ezt az albumot már kirakta Nico a Stonerblogra régebben,de muszáj,hogy itt is szerepeljen.Imádom ezt a lemezt!Belassultsága ellenére is akkora úthengerlés és akkora súly lakozik benne,hogy minden iszákos hétvégén meg kell hallgatni többször is.Van benne Stoner hangulat is rendesen(pl."Vampire Circus,"For The Wrath And Ruin","In The Wold I Live"),de alapvetően egy nagyon szétbaszós,motorozós jellegű Doom Rock/Metal,amiről mégsem a Doom jut eszedbe.Repetitív,egyéni(kurvajó) torzítású basszushangzása,fogós riffjei és nagyon mocskos hangulata van őneki.Igazi morcos,szennyes állatság és főleg attól válik különlegessé,hogy az énekes hangja egy az egyben Lemmy Killmister.A Spirit Caravan és Internal Void tagokból verbúválodott bandának összesen két darab albuma van,de szerintem ez a 2005-ös a jobban sikerült lemezük,azt pedig mondanom se kell,hogy mindenkinek kötelező,aki vonzalmat érez a lassan örlő,csúnya zenékhez.



Tracklist:
1. Fighting the Devils Inside You
2. Understand
3. Vampire Circus
4. Dirtnap
5. Interlude
6. God's Own Medicine
7. Loss
8. For Wrath and Ruin
9. In the World I live
10. Swamp Witch

THE THING THAT SHOULD NOT BE

 (Egy track a Metallica tribute-ről)

Na,itten van nektek egy track a 2001-ben megjelent Metallica tribute kiadványról.

Az egész albumot csak abból az okból kifolyólag nem raknám ki,mert valami félelmetesen igénytelen borítója van és nem szeretném csúfítani vele a blogot.Ez a szám pedig azért érdemel részünkről,stonerrajongóktól nagyobb  figyelmet,a lemezen szereplő,egyébként rohadtjó feldolgozások közül,mert John Garciát hallhatjuk rajta énekelni.Szóval ha kiváncsi vagy rá,hogyan szól a "The Thing That Should Not Be" egy igazi stonerikon hangjával,akkor innét leszedheted:

The Thing That Should Not Be
Vocal: John Garcia (Unida/Kyuss)
Lead Guitar: Kurdt Vanderhoof (Metal Church)
Bass: Jeff Pilson (Dokken)
Drums: Jason Bonham (UFO,Foreigner)


És még csak nem is a legjobb szám a lemezen,szóval ha esetleg több jelentkező lenne az egész album meghallgatására,akkor elképzelhető,hogy rakok linket az egész lemezhez,ami előadóit tekintve azért eléggé figyelemfelkeltő:

1.Battery
Vocal: Eric A.K. (Flotsam & Jetsam)
Lead Guitar: Mike Clark (Suicidal Tendencies)
Bass: Robert Trujillo (Suicidal Tendencies)
Drums: Dave Lombardo (Grip Inc./Slayer)

2.Sad But True
Vocal: Joey Belladonna (Anthrax)
Guitar: Bruce Kulick (Kiss)
Bass: Marco Mendoza (Thin Lizzy)
Drums: Eric Singer (Kiss)

3.Welcome Home (Sanitarium)
Vocal: Whitfield Crane (Ugly Kid Joe/Life Of Agony)
Guitar: John Marshall (Metal Church)
Rhytm Guitar: Scott Ian (Anthrax)
Bass: Tony Levin (King Crimson/Liquid Tension Experiment)
Drums: Mickey Dee (Motorhead)

4.The Unforgiven
Vocal: Doug Pinnick (King's X)
Guitar: Vernon Reid (Living Colour)
Bass: Tony Franklin (Blue Murder/Whitesnake)
Drums: Frankie Banali (Quiet Riot/W.A.S.P.)

5.The Thing That Should Not Be
Vocal: John Garcia (Unida/Kyuss)
Lead Guitar: Kurdt Vanderhoof (Metal Church)
Bass: Jeff Pilson (Dokken)
Drums: Jason Bonham

6.Enter Sandman
Vocal: Burton C. Bell (Fear Factory)
Guitar: John Christ (Danzig)
Bass: Robert Trujillo (Suicidal Tendencies/Ozzy Osbourne)
Drums: Tommy Aldridge (Thin Lizzy/Whitesnake/Ted Nugent)

7.Whiplash
Vocal: Billy Milano (SOD/MOD)
Guitar: Scott Ian (Anthrax)
Bass: Phil Soussan (Ozzy Osbourne)
Drums: Vinny Appice (Black Sabbath)

8.Nothing Else Matters
Vocal: Jon Oliva (Savatage)
Guitar: Bob Balch
Bass: Lemmy Kilmister (Motorhead)
Drums: Gregg Bissonette (David Lee Roth)

9.Seek & Destroy
Vocal: Chuck Billy (Testament)
Guitar: Jake E. Lee (Ozzy Osbourne/Badlands)
Bass: Jimmy Bain (Dio/Rainbow)
Drums: Aynsley Dunbar (Whitesnake/UFO/Zappa)

10.For Whom The Bell Tolls
Vocal: Eric Bloom (Blue Oyster Cult)
Guitar: Al Pitrelli (Megadeth/Savatage)
Bass: Tony Franklin (Blue Murder/Whitesnake)
Drums: Aynsley Dunbar (Whitesnake/UFO/Zappa)


 

Szóval durva és pontosan ezért nem értem,hogy miért kellett hozzá egy olyan borítót gyártani,aminél különbet összedobna bárki az otthoni gépén fél óra alatt.

TROUBLE : LIVE IN LOS ANGELES (2008)

(Kultikus chicago-i Doom Metal istenség)

Hát ezt rohadtul muszáj volt kiraknom.Olyan kibaszottjó hangulata van az egésznek és annyira állat,szétszívott hangja van rajta Kory Clarke-nak,hogy mérföldekkel jobb hallgatni,mint szegény Eric Wagnert,aki nemhogy a hangokkal nem bírt megbírkozni néhány koncerten,de sokszor a szöveget is elfelejtette.Akármennyire is alkotott feelinges dallamokat,mégiscsak a banda hátráltatója volt.Ettől függetlenül én is meg voltam ijedve,mikor anno bejelentették,hogy megválnak az általam is megszokott hangtól,de így utólag már nem bánom.Tudom,hogy sokan megköveznének amiért lefikáztam Wagner hozzáállását,főleg,hogy legutóbbi,Simple Mind Condition albumukon kurvanagy érzéssel énekel és rohadtul feelinges a hangja.Azzal is tisztában vagyok,hogy rengetegen nehezen tudják megszokni Clarke-ot,de ezen a koncerten,hallhatóan úgy illeszkedik a hangja a zenébe és olyan állat módon üvölti a régi,klasszikus számokat,mintha mindig is ő lett volna a Trouble vokalistája.Clarke hangján is hallatszik,hogy elfogyasztott már életében jó néhány okosságot,de ennek ellenére itt sem fél kiereszteni szétgyötört hangját,ami leginkább egy veszett kutyára emlékeztet.Lehet,hogy a Warrior Soul miatt vagyok ilyen elfogult,de szerintem nemcsak,hogy egy igazi hippi figura,de született rock énekes is.Nem sok tiszta ének jön ki a torkán,de talán pont ez az eltorzult hang ad igazán elvetemült,bestiális feelinget ennek a fellépésnek.A hangosításról,keverésről meg annyit,hogy kurvajó : minden hangszer erőteljesen,dinamikusan szól és hálistennek az együttes egyik legfontosabb védjegye(a Trouble súly),a basszus is tisztességesen dörren és harap,A bandát még nem igazán ismerők számára itt világossá válhat,hogy a Franklin/Wartell féle zseniális gitárduó összjátéka mellett,ezeknek a rendkívül fogós,súlyos riffeknek is köszönheti a doom-legenda cimkét a Trouble.Őszintén megvallva,ilyen erős hangulatú Metal koncertet már régen hallottam.Végig a '90-es évek koncertjeinek légkörét idézi,amellett,hogy hangtechnikailag kurvajó.

Eddig is az idei év legjobban várt lemeze volt számomra az új Trouble,de ennek a koncertalbumnak a meghallgatása után az a véleményem,hogy Kory Clarke-al a mikrofon elött nem fognak hibázni.Most talán egy fokkal  jobban várom,hogy megjelenjen már az a kib. lemez.


Tracklist:
01.Intro
02.RIP
03.The Sleeper
04.Touch the Sky
05.Plastic Green Head
06.The Eye
07.Simple Mind Condition
08.Mr. White
09.Endtime
10.Troublemaker
11.End of My Daze

LIONIZE : SPACE POPE AND THE GLASS MACHINE

(Reggae-Blues-Hard Rock Jam)

Az előző ajánló kapcsán említettem a Gov't Mule,2007-es,Mighty High albumát,ami ötletes fúzióját tartalmazta a Reggae,a Funk és a Rock elemeinek,a marylandi Lionize pedig ugyanezt teszi második lemezén,azzal a különbséggel,hogy náluk sokkal nagyobb hangsúlyhoz jut a Reggae hangulat.A másik szimpatikus dolog a lemez hangzásában,hogy rengeteg ügyes témázgatást hallhatunk,hangulatos hammond szólamokkal,szájharmónikás színesítéssel,blúzos gitárszólókkal és Sabbathot/Zeppelint idéző basszusokkal.Ennek a fasza,jammes hozzáállásnak is köszönhető,hogy szellőssége és visszafogott tempója ellenére is kifejezetten élvezetes hallgatnivaló,ráadásul a zenei összjáték eredménye néhol erősen a The Bakerton Group hangzására-ra emlékeztet.Az észrevehető hangzásbeli párhuzamnak egyébként köze lehet ahhoz is,hogy  a "Space pope & the glass machine" gitártémáit az a Tim Sult játszotta fel,aki a Clutch-nak és a The Bakerton Group-nak is oszlopos tagja,idén pedig,ahogy nemrég weboldalukon néztem,a Clutch-al fognak közösen fellépni az USA-ban.


Tagok:
Chris Brooks : Keys/Vocals
Tim Sult(Clutch) : Guitar
Nate Bergman : Guitar/Vocals
Mel Randolph : Drums
Henry Upton : Bass

Segédkeztek:
Dean Fraser (saxophone),
Jason Marshall (saxophone)
Everol Wray (trumpet)
Romeo Gray (trombone)
Larry McDonald (percussion)
Cha’Maine (background vocals)


Tracklist:
01. Space Pope and the Glass Machine
02. Remedy
03. Strange
04. Bugs
05. Holy Rollers
06. Northeast Kingdom
07. Good Day
08. Dollar From a Dime
09. Fish Eyes and Voodoo
10. Mike Moss
11. Next Big Thing
12. Mechanical Rhythm of Tyrants, The
13. I and I Survive
 

GOV'T MULE : BY A THREAD (2009)

(Blues Rock)

2007-es lemezükről már olvashatattok itt,amikor a Bluest oltották Funk-ba és Raggae-be,ezen az albumon pedig hagyományosabb utakon járnak és megmaradnak a jól bevált hétköznapi Blues Rocknál,amelynek nem ritkán van egy kevés Southern és Country jellege is.Kissé öregesnek tűnő,de ettől függetlenül,minőségi,változatos lemez,rengeteg fasza jammel és emlékezetes szólóval,ráadásul vendégeskedik a lemezen Billy F. Gibbons,a ZZ Top gitárosa és még megemlíteném ösztönzőleg,hogy Gordie Johnson a Grady énekes/gitárosa volt a lemez producere.Gondolom a Stonerblog látogatóinak,ill. szerkesztőinek biztos mond valamit a Grady név,ugyanis náluk már szerepelt egy klipjük,illetve akkor tárgyaltunk is róla.Visszatérve az új Gov't Mule-ra nem éppen ez a csapat legötletesebb lemeze,de mégcsak nem is a legélénkebb,úgyhogy nyugodtan lehet vele próbálkozni levert állapotban is.


Tracklist:
01. Broke Down on the Brazos
02. Steppin’ Lightly
03. Railroad Boy
04. Monday Mourning Meltdown
05. Gordon James
06. Any Open Window
07. Frozen Fear
08. Forever More
09. Inside Outside Woman Blues #3
10. Scenes From a Troubled Mind
11. World Wake Up

ASTROSONIQ : QUADRANT (2009)

(Stoner/Space/Psych/Prog/Southern...stb Rock)

A 2000 óta lemezeket megjelentető holland csapat előző három albuma rendkívül egyéni,kisérletezős stílusban készült,úgyhogy a Quadrant-tól is valami hasonlót vártam,aztán már rögtön az első számnál leesett az állam.A futurisztikus hangulatú,ízig vérig mai hangzású "Faustian Bergain" ugyanis annyira erőteljes és modern kezdés,aminek hallgatása közben azt gondolhatja az ember,hogy 2009 egyik leginkább műfajtágító lemeze született meg.Habár az albumon találhatunk hümmögésre indokot adó darabokat,ettől függetlenül talán tényleg elmondhatjuk,hogy az idei év egyik legfantáziadúsabb rockzenei kiadványa.

Kurvajó basszusriffek,különleges hangszeres effektezések,filmes közjátékok,ipari hatású,progresszív billentyűs/elektro betétek,valamint fasza dallamokat szállító vokalizálás,ami mindegyik tracknél egy külön egyéniséget és hangnemet mutat.

Nézzük sorban a lemezen szereplő szerzeményeket:
az első(kurvajó) számról már beszéltünk,a második "Cloud of decay" az indusztriális jellegű,korszerű és egyben súlyos hangzása miatt érdemel említést,a harmadik "As soon as day..." pedig egy blúzos szólamokkal és dzsemmekkel telepakolt különleges Space/Stoner Rock darab,ami hangulatában egy jövőbeli metropolisba kalauzolhat.A "Play it straight" képében egy Heavy/Power riffre épülő modern hangvételű,erőteljes Stonerslágert kapunk,ami az új Mustasch lemez pillanatait juttathatja eszünkbe,a következő "Lured"-el egyetemben,ahol pedig a szinti ritmizálása képez meghatározó szerepet.A hatodik,"Bloom" az album első igazi meglepetése : régivágású,Countrys ízekkel vegyített,lazitós,bugis,southern kocsmazene,olyasmi feelingel,mintha B.Spencer és T.Hill félúton két megye között megállna egy útszéli csehónál bedobni egy pár sört.A lemez kakukktojása és egyben az egyik legkellemesebb pillanata is,nem mellesleg pedig szükségszerű pihentető a "Zero" és a "Downfall Lover" elött,amelyek a "Play it straight"/"Lured" stílusában készült,erőteljes Southern-Stoner Metal darabok.Az utolsó elötti "Bored" is ezekhez hasonló hangzású,de kiemelendő keményebb,Megadeth-es thrash riffjei miatt(persze szigorúan középtempóban).Az albumot végezetül egy szellősebb szerzemény zárja le,mintegy Thin Lizzys levezetésként.Egy pár sor erejéig még azért visszatérnék a "Zero"-ra,ami tulajdonképpen egy zenei kisérlet.A jobb csatornán az Astrosoniq,a bal csatornán pedig az ugyancsak holland Zeus nevű stonerbanda játsza/énekli egyidőben ugyanazt a számot.Szerintem nemcsak hogy működik,de baszottjó maga a zene is.

Az Astrosonq 2009-es albuma kötelező minden olyan stonerrajongónak,aki állóviznek tartja a jelenlegi felhozatalt és valami különlegesebbre vágyik.Műfajmegújító hangzása és korlátokat leszaró hozzáállása miatt nálam vetekszik az idén debütált,finn Mangoo lemezével is.

Diszkográfia:
2000 - Son of A.P. Lady
2002 - Soundgrenade
2006 - Speeder People
2009 - Quadrant

Quadrant tracklist:
01.Faustian Bergain
02.Cloud of Decay
03.As Soon As They Got Airborne
04.Play It Straight
05.Lured
06.Bloom
07.Zero
08.Downfall Lover
09.Bored
10.Sin