Ezúttal a manchesteri Ten Foot Wizard-tól kapta blogunk a felkérést, hogy mutassuk be pár szóban debütáló kiadványukat. Az együttes 2009-ben alakult a Bisonhammer nevű csapat tagjaiból, Return To The Infinite címet viselő bemutatkozó munkájuk pedig 2013. Május 2-án jelent meg a Beard of Zeus Records gondozásában.

TEN FOOT WIZARD : RETURN TO THE INFINITE

1. A lemez első száma egy rendkívül markáns ízű, döggel teli rockzene, southernes beütéssel, erőt sugárzó basszushangzással és szikár, férfias énekkel. Aki szereti a korai Clutch albumokat, annak nagyon be fog jönni.

2. A következő szám lépkedős ritmizálásáról a QOTSA - No One Knows című száma jut eszembe, persze maga a zene már egészen más tészta. Az album első számához hasonlóan egyébként a basszusgitár itt is irdatlanul jól szól.

3. Címével ellentétben a "Real Love" nem kifejezetten mondható szerelmes dalnak, sőt rögtön egy jóféle stoner groovval nyit, aztán rá is lépnek a gázpedálra tisztességesen. Énekesük itt a tisztább hangszínét veszi elő, ami ugyanolyan jól működik ehhez a muzsikához, mint a marconább féle.

4. A "Medicine" című trekk a Down albumait idézte fel bennem. A higgadtnak tűnő légkör mögött végig érződik valamiféle sejtelem, hogy nemsokára érkezik a kitörés. Rendszerint meg is érkezik néhány másodperc erejéig, aztán sétálunk is tovább, viszont a vége felé van egy jó kis kitombolós szakasz.

5. "Six Feet Rising" : Elég összetett szerkezetű darab, találhatunk benne Sabbathos gitárokat, Red Fangra emlékeztető húzást és rengeteg belassulós részt.

6. A "Saturnalia" című számnál valami olyasféle zenét kell magunk elé képzelni, amit kis hazánkban pl. a Magma Rise is játszik. Aki ez utóbbit kedveli, annak szerintem ez a szám is nagyon el fogja nyerni a tetszését.

7. A beszédes című "Fuck!" olyan érzést kelt mintha a Karma To Burn együtt játszana a Metallicával. Mellesleg instrumentális szerzemény.

8. A "The Storm" egy jó kis bólogatós darabnak indul (Black Label Society jellegű öblös szaggatott riffel), aztán nagyjából a második perctől beborul az égbolt és ránk telepednek a sötét fellegek. Innentől doomos, vészterhes hangulat jellemzi a több, mint 6 perces számot.

9. Az utolsó előtti, "End of the Line" egy ráérős, laza bevezető után a lemez legütemesebb tételévé bontakozik ki (főleg az előző szám után), bár belassítós szakaszokat itt is találhatunk. Erről a zenéről nekem valamiért a Devil To Pay nevű együttes jutott eszembe.

10. A lemezt a címadó szám lassú, instrumentális hömpölygése zárja, Black Sabbath-ot idéző basszustémával és bluesosan pszichedelizáló gitár jammelgetéssel.


Az albumot 4 angol fontért töltheted le Bandcamp-ről, illetve 5 fontért rendelheted meg cd formájában. Mindenkinek ajánlom figyelmébe!

Myspace / Facebook / Bandcamp

Tagok:

Gary - ének, gitár

Dan - gitár

Glen - basszus

Toby - drum

Tracklist:

01. Rise From Your Grave

02. Vulture Bitches

03. Real Love

04. Medicine

05. Six Feet Rising

06. Saturnalia

07. Fuck!

08. The Storm

09. End of the Line

10. Return to the Infinite