The Almighty

A skót együttes korai szakaszára is hasonló jellegű riffek voltak jellemzőek, mint pl. a sorozat első részében tárgyalt C.O.P.-ra, bár a The Almighty jóval élénkebb, intenzívebb muzsikát játszott. 2008-óta nem sokat lehetett hallani az együttes felől, 2012-ben pedig pusztán azért kerültek ismét látókörbe, mert frontemberüket, Ricky Warwick-et tagságába invitálta a legendás Thin Lizzy. 

A '89-ben készült, Blood, Fire & Love című bemutatkozó anyaguk minden egyes hangja klasszikus értékű. A kórusban prezentált rockhimnuszokkal és emlékezetes gitártémákkal telepakolt album tágas hangzású stúdiókeverése pedig szándékosan olyan élő hatást kelt mintha az egész egy stadionban lett volna rögzítve. A dalok szövegeiben gyakran jelenik meg a társadalmi normák elleni lázadás, az anarchista mentalitás és a renegát életmód, illetve a szerelem is -egyfajta- sajátosan mocskos formában kerül terítékre. Erre az egyik legjobb példa az album címadó tétele, ami egy hatalmas rockballada volt akkoriban, ellátva vonósokkal és hangulatos gitármelódiákkal.

Kötelező lemez, mindenkinek csak ajánlani tudom.

A következő, Soul Destruction című albumon is hatalmas dalok és rengeteg vagány riff hallható, kezdve a lemezt energikusan nyitó "Crucify"-tól a "Free 'N' Easy" dirty-slágerén keresztül a "Bodies" című Sex Pistols feldolgozásig. Elődjéhez hasonlóan ezen is igazi, lázadó hangulatú hard rock muzsikákat találhatunk, központi témáját pedig főleg a vallás, a szerelem és a szexualitás képezi. Ugyanúgy klasszikus értékkel bíró és megkerülhetetlen, mint a Blood, Fire & Love.

Harmadik lemezükön (Powertrippin') már előkerültek a keményebb, szaggatottabb riffek és a társadalmi problémákkal foglalkozó szövegek. Erre a '93-as keltezésű korongra egyébként, a grunge behatás ellenére is, a mai napig kultikus műként tekintenek a rajongók. Az előző lemezekhez képest komoly hangzásbeli változtatást eszközöltek rajta, a dirty-sleaze feelinget pl. a háttérbe tolták, a gitár, pedig egy rendkívül öblös, vastag soundot kapott. Valamelyest visszábbvettek a tempókból is, amit viszont tökéletesen ellenpontoztak a kifogástalan dinamikával. Dalszerzői képességének teljében volt még ekkor a csapat és ennek köszönhetően nagyszerűen megírt, emlékezetes dalokat hoztak össze. A "Jesus Loves You...But I Don't" valami iszonyat nagy muzsika, olyan szenvedéllyel, hogy beszarás, a másik nagy kedvencem, a "Sick & Wired" meg egy olyan fasza riff hátán gördül, amit nagyon hiányolok manapság. A tempóra visszatérve van itt azért pörgősebb darab is, csak éppen kevesebb, mint az előzőeken. Az ilyen intenzívebb muzsikák közé tartozik pl. a csordarefrénes "Takin Hold", a "Possession" és a "Powertrippin" is. 

A '94-ben készített Crank ugyancsak fasza lemez lett, az együttes tagjai szerint pl. ezen teljesedett ki addigi munkásságuk. Itt nemcsak a hangszeres szekció munkája irdatlanul lehengerlő, de Warwick is elementáris erőket szabadít fel hangjával. Rengeteg keménykötésű zenét sikerült gyártaniuk erre az albumra, köztük néhány húzósabb punk-metál muzsikával, mint pl. a "Move Rigth In", a "Crank & Deceit", vagy a "Cheat". Kedvencet nehezen tudnék a lemezről választani, itt kizárólag csak erős számokat találhatunk, amiket egyszerűen szétfeszít az energia. Aki szereti a dinamikus groovokat, a csordában üvöltött refréneket és a harapós riffeket, annak a Crank kihagyhatatlan album!

Ezt követő munkáikon aztán egyre több alternative metálos ízt találhatunk, tele ütősebbnél ütősebb számokkal, csak ezek már valamivel kevesebb sikert arattak. A dirty rock műfajhoz kapcsolódóan az első-két albumot érdemes kiemelni, a másik két említett lemez meg csak simán kötelező.

Jelenlegi tagok:
    Ricky Warwick - ének, gitár (1988–2001, 2006–present)
    Stump Monroe - dobok (1988–2001, 2006–present)
    Pete Friesen - gitár (1991–1996, 2006–present)
 
Régi tagok:
    Floyd London - basszusgitár (1988–2000, 2006–2008)
    Tantrum - gitár (1988–1991)
    Nick Parsons - gitár (2000–2001)
    Gav Gray - basszusgitár (2001)

   Diszkográfia

 Blood, Fire and Love (1989)      
 Blood, Fire and Live (Live - 1990)        
 Soul Destruction (1991)       
 Powertrippin' (1993)         
 Cranck (1994)            
 Just Add Life (1996)           
 Crank and Deceit - Live in Japan (Live - 1996)       
        The Almighty (2000)        
       Psycho-Narco (2001)       
      Wild and Wonderful (2002)    
              Anth' F**ing 'Ology (2007)             
All Proud , All Live , All Mighty (Live - 2008)