LOST AGAIN : EP (2012)

Ezt a 3 számos EP-t Rico már kirakta a Stonerblogra néhány napja, illetve a Stonerise-os skacok is posztolták már, szóval most már ideje volt behoznom a lemaradást. Legtöbbször kicsit félve állok neki magyar lemez meghallgatásának ebben a stílusban, de idén már a Barbears is bizonyította egy eszméletlenül minőségi anyaggal, hogy erre semmi okom.

1. Behind The Fog:

.

Az EP-t nyitó "Behind The Fog" első taktusai már kapásból bizakodóvá tettek a lemez folytatását illetően. A visszafojtott légkörű, alattomos hangulatú pengetések után rögtön azt vártam, hogy vajon milyen lesz a beköszönő basszusgitár, aztán persze jött a következő gondolat, hogy miféle vokált hallhatok majd? Szerintem legtöbben talán erre vagyunk ilyenkor a leginkább kiváncsiak, mivel egy jellegtelen, elbaszott ének nagyon el tudja rontani az összképet. Na itt erről szó sincs! Először is a basszus olyan fasza módon van széttorzítva, mint az állat, bele is berreg a fejünkbe (meg a szívünkbe) rendesen, Nagy Dávid, pedig a basszusgitár kezelése mellett is tökéletesen hozza a külföldi vokalistákhoz méltó, érces, cool énektémákat. Enélkül nem is lenne az az igazi szétcsapott hangulata ennek a számnak, amiben én egyébként nem kevés grunge feelinget is érzek. Jó súlyos hangulatú, sejtelemmel teli, belassult muzsika, amiről még az Alice In Chains is eszembe jutott. Az egyetlen bajom vele talán csak az, hogy túl rövid. 

2. Attraction Of The Moon:

A következő, "Attraction Of The Moon" egyenesen úgy kezdődik, mintha egy vérbeli Electric Wizzard nóta lenne, főleg ami a gitár - basszus kettősét illeti. A továbbiakban aztán vissza-visszatér egy pszichedelikusan utaztató, space rockos témázgatás, meg a betyárosan széttorzított basszus, néhol olyasmi hangulatot alkotva, amit pl. a Colour Haze, a Causa Sui, vagy a The Egocentrics albumain hallhatunk. Természetesen ezt is elszállósan, lassabb ütemekre építkezően prezentálva.

3. Incarnate In Blue:

A harmadik track-ről a Gas Giant és a Lowrider is eszembe jutott, bár nem valószínű, hogy a srácoknak célja lett volna bármiféle koppintás, vagy efféle. Én egy igazi trippes desert rock túrát vizionálok tőle gondolatban. Szeretem az ilyen muzsikákat. Az előbb említett bandák rajongóinak egyébként mindenképpen ajánlom meghallgatásra.


Habár kevésnek tűnik ez a három szám, viszont az mindenképpen egy értékelhető és igényes dolog, hogy mindháromhoz készítettek egy-egy grafikát, ráadásul a hangzóanyagot is letölthetitek a Bandcamp segítségével. A Bandcamp-es linket egyébként Róna Kristóf, a csapat gitárosa küldte át a blog mail-jére, én meg attól féltem, hogy mi lesz, ha netán nem tetszik a zene, ugyanis ha nem muszáj nem bántok meg senkit kritizáló irománnyal. Szerencsére azt kell, hogy mondjam : egy új magyar reménység van láthatáron a Stoner muzsikák egén. Az Október 13-án megrendezett R33-as fellépésükről sajnos lemaradtam, de remélem a decemberi Stonerblog bulin tiszteletüket teszik majd, hogy élőben is élvezhessem zenéjüket.

Tagok:
Nagy Dávid - Bass/Vox
Róna Kristóf - Guitar
Asztalos Viktor - Drums