2011. szeptember 23. 11:20 - joshibarat

A megkerült szökevény.

 

Plankton : Rare Tracks 1998 - 2005  (2006)

 

 

Nem tudom hányan emlékeznek még, hogy a blogon szereplő Plankton diszkográfiából pont ez az egy lemez hiányzott anno. Kedvenc instrumentális zenét játszó csapatom Rare Tracks című lemezét akkoriban sehol sem találtam, azóta pedig már szerencsére több helyen is fellelhető.


Instrumentális album készítése sosem volt egy hálás dolog, akár ismertebb gitáros, akár egy kevésbé ismert, de jól összeszokott csapat gyűrkőzik neki a feladatnak. Egy valami biztos: mindkét esetben elengedhetetlen, hogy a lemez összképe változatos legyen, de még ehhez is mindenképpen szükséges fogós dallamokat alkotni, hiszen itt nincs ének, hogy feltűnőbben lekösse a figyelmet. Ettől függetlenül persze azt is el kell ismerni, hogy az instrumentális kiadványok leginkább háttérzenének használhatóak, illetve valószínüleg arra is szánták készítőik.


A svéd Plankton albumai amellett, hogy tökéletes háttérzenét nyújtanak, kifejezetten felüdítő hangulatot is közvetítenek. Ezen a 2006-os albumon a tőlük megszokotthoz képest egy kissé lazulósabb oldalukat mutatják, nem ritkán füstös pubok hangulatát idézve. Tarsolyukból előhúznak melodikus bluest (Precis Som I Onodan), 70-es évekre hajazó klasszikus rock témákat (Farklannning), vagy esős országutakra kalauzoló jazzbluest (Crow Jazz). Hallhatunk még itt laza funk ritmusokat (Grooveyard Jam), élénkítő country muzsikát (Dinsdale), ellágyító naplemente feelinget (Kakbrinken 11a) és dögösebb riffeket is (Remember Me?), miközben azért  a lemez egységes jellegére is ügyelnek. Ösztönszerűen bontogatott blúzos akkordjaik mellett precízen kigondolt ikerszólamokat is alkotnak, amelyekkel folyamatosan pozitív hangulatú légkört teremtenek. Rengeteget emelnek a zene feelingjén a Lars Normalm által kezelt plussz ütőshangszerek, amelyek színes kiegészítőként szolgálnak Sebastian Sippola klasszikusabbnál-klasszikusabb ritmusaihoz, nem is beszélve az Emil Fredholme - Christian Neppenström gitárduó élvezetes összjátékáról. Sebastian Sippola egyébként az ugyancsak svéd Grand Magus dobosa is egyben és valószínüleg nem véletlenül eshetett a Nagy Mágus választása pont Sippolára. Érdemes megfigyelni pl. tipikusan régies, kapkodva pörgetős dobtémáit a Rare Tracks  "Baboon"  és "F.U.B.B." című számainál, iletve a 2009-es, Ocean Tales albumon művelt progresszívebb ritmusvariációt.

Bármelyik Plankton albumot is veszi elő az ember, mindegyiknél garantált kikapcsolódásra számíthat, ez a 2006-os pedig egyébként is a lazábbak közül való. Vezetéshez, netezéshez, vagy baráti sörözgetéshez nagyon jó kis háttérzenét szolgáltat.
 


Tracklist:
1. Remember Me?
2. Precis Som I Onodan
3. Baboon
4. The Man With No Name
5. F.U.B.B.
6. Crow Jazz
7. Pimp Cocktail
8. Farklannning
9. Grooveyard Jam
10. Dinsdale
11. Kakbrinken 11a

 
 

 

Zenészek:
Lars Normalm : perkussziók
Emil Fredholme : gitár
Christian Neppenström : gitár
Tomas Thorberg : basszusgitár
Sebastian Sippola : dobok

 

 

Címkék: plankton
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://themotherroad.blog.hu/api/trackback/id/tr583248037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása